Szent Miklós, az adakozás és ajándékozás mintaképe + kvíz
Szent Miklós minden bizonnyal a legtöbbek által ismert és szeretett szent. A közel ezer évvel ezelőtt élt szent ember a legendák szerint számos tettével rászolgált erre a népszerűségre, alakja mindmáig hirdeti az önzetlen adakozás, a szeretetteljes ajándékozás fontosságát. A tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és a nehéz körülmények között élők védőszentje. Magyarországon Kecskemét város védőszentje. Nevéhez köthető a Mikulás-ünnep hagyománya. December 6-án, Miklós napján minden gyermek izgatottan várja a reggelt, hogy megpillanthassa az alaposan kifényesített csizmájában elrejtett finomabbnám finomabb csokoládékat, cukorkákat. Teszteld a tudásod egy kvízzel!
Szent Miklós élete
A jótéteményeiről ismertté vált Miklós valószínűleg 270 és 286 között született Patarában, egy a mai Törökország területén található ókori kisvárosban. Tehetős család egyetlen sarjaként jött világra. Szülei egy járványban életűket vesztették, így Miklós fiatalon árvaságra jutott.
Nagybátyja vette magához, akinek hatására papi pályára lépett. Örökségét szétosztotta a rászorulók között, míg ő maga lemondott a világi hívságokról. Zarándoklatai során eljutott Egyiptomba és a Szentföldre is. Hazatérve Myra püspöke lett.
A hagyomány szerint 52 éven át töltötte be a hivatalát. Ez idő alatt híressé vált bőkezűségéről, jóságáról, igazságérzetéről. 343 december 6-án érte utol a halál.
A néhai Miklós püspök olyan nagy tiszteletnek örvendett, hogy 6. században csontjai fölé bazilikát emeltek. A 11. században óvintézkedésként csontjait elszállították, és a dél-olaszországi Bari városában, az ereklyék őrzésére épített Szent Miklós-bazilikában őrzik a szent maradványait.
A Szent Miklós-bazilika (San Nicola-bazilika) az Adriai-tenger partján fekvő Bari és az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építménye. A Myrai Szent Miklós püspök ereklyéit őrző templom jelentős búcsújáróhely, nemcsak római katolikusok, hanem ortodoxok számára is. A román kori építészet egyik legszebb példája 1087-1197 között épült a normannok uralkodása idején, a törökországi Myrából elrabolt Szent Miklós ereklyék megőrzése céljából.
Szent Miklós, a legendás védőszent
Szent Miklós – a személye körül kialakult legendáknak köszönhetően – a halála után számtalan csoportnak vált védőszentjévé: pl. gyerekek, diákok, hajósok, kerskedők, zálogházak, illatszerészek.
Jótékonykodással és csodákkal telei legendái közül legnépszerűbb az a történet, amelynek a mai Mikulás-ünnep kialakulását köszönhetjük. Eszerint Myra városában egy elszegényedett nemesember három lányával. Az eladósorban lévő lányok hozomány híján azonban senkinek sem kellettek.
Az elkeseredett apa végül arra az elhatározásra jutott, hogy áruba bocsátja lányai testét, így szerezve pénzt a megélhetésükre. Amikor Miklós megtudta ezt, az éj leple alatt annyi pénzt hagyott a cslád házánál, amelyből az apa kiházasíthatta legidősebb lányát. A férfi úgy gondolta, Isten könyörült meg rajta.
Miklós a másik két lányt sem hagyta cserben, ám amikor a kisebbik lány hozományára juttatott pénzt, lebukott. Egyesek szerint az apa leste ki a személyét, más véledekés szerint egy egyedi pénzérme fedte fel az adományozó kilétét.
Úgy tartják, hogy a harmadik alkalommal a kéményen keresztül bedobott teli erszény épp egy száradni kitett harisnyába esett. Ez a monda teremtette meg a főként az angolszász területekre jellemző ajándékozási módot.
