Sarlós Boldogasszony ünnepe – július 2
Hazánkban több katolikus templomot is Sarlós Boldogasszony ünnepére szenteltek fel. Például a Máriagyűdi templomot vagy hazánk harmadik legnagyobb templomát, Szombathely főtemplomát. Július 2-án ünnepeljük és hagyományosan ekkor kezdődik az aratás. De mi is az a Sarlós Boldogasszony ünnepe?
Sarlós Boldogasszony ünnepe
Sarlós Boldogasszony ünnepe, július 2-a azért fontos jelentőségű nap Magyarországon, mert hagyományosan ekkor kezdődik az aratás.
A római katolikus egyház arra az eseményre emlékezik, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta anyai unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” (latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis). A 13. századtól július 2-án tartották, a II. vatikáni zsinaton azonban május 31-re helyezték át. Néhány országban – így Magyarországon is – továbbra is július 2-án ünneplik. Mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért kapta magyarul a Sarlós Boldogasszony nevet. Az aratás patrónája Szűz Mária. A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta.
Sarlós Boldogasszony napi hagyományok
A Sarlós Boldogasszony ünnepéhez fűződő hagyományok a búzaaratással függnek össze. A pap megáldotta a szerszámokat, de ezen a napon nem dolgoztak, az aratás csak másnap kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, a férfiak pedig kötözték a kévét.
Ezen a napon Magyarország északi vidékein a ház elé virággal díszített széket tettek, hogy ha az áldott állapotban lévő Mária arra jár, amikor Erzsébethez tart, le tudjon ülni megpihenni.
A szerszámok megáldása mellett egyes vidékeken szokás volt a gyógynövényszentelés is. A július 2-án gyűjtött füveket hatásosnak vélték női betegségek ellen. Szeged környékén fodormentát szenteltek, melyből később gyógyteát főztek, valamint a halottak koporsójába is tettek belőle.
Az összefont kalászból a búzaboronát készítettek, ezzel díszítették a szobát.
Szil községben, miután a pap megáldotta őket, a munkások kimentek a földre, ahol ünnepi ruhában vágtak egy rendet a búzatáblában. Ezután hazatértek ünnepelni, majd az aratás másnap, július 3-án kezdődött.
Nemessándorházán az aratást a föld keleti sarkában kezdték. Az első két kévét keresztbe rakták, majd imátkoztak mellette.
Az aratás során nem vágtak le minden búzaszálat, néhányat meghagytak az ég madarainak, vagy pl. Rábagyarmaton és Domoszlón Szent Péter lovának.
Az Ipoly mentén úgy tartották, hogy ha Sarlós Boldogasszony napján esik az eső, utána még 40 napig esni fog.
