Miért a gólya hozza a kisbabát?
A miért a nyuszi hozza a húsvéti tojást kérdés mellett van még egy hasonlóan érdekes rejtély: Miért a gólya hozza a kisbabát? Fecske Csaba: Titok című verséből már sok mindenre fény derült. Mostani írásomban elárulom, honnan ered a gyólyamese. Sőt fényt derítek arra is, hogy más kultúrákban ki hozza a gyerekeket a gólya helyett.
Miért a gólya hozza a kisbabát? Mi a gólyamese eredete?
A gólyamesére, a gólya és a kisbaba összekapcsolásának eredetére több magyarázatot is találunk.
A gólya költöző madár, ősszel elhagyja Európát, és Afrikában telel. Több ezer kilóméteres útján naponta kb. 200 kilómétert tesz meg. Március végén-április elején tér vissza Magyarországra, ezért más vándormadarakkal együtt a tavasz hírnökének is tekintik.
A gólyák visszatérése nagyjából kilenc hónappal a nyári napforduló (június 21.) utánra esik. A Szentiván éjnek is nevezett nyári napforduló a termékenység, a házasság pogány eredetű ünnepe. Sok gyermek fogant ezekben a napokban. A gólya érkezése sokszor egybeesett a kisbaba érkezésével, és a fejekben összekapcsolódott a két esemény.
Egy másik lehetséges magyarázat is egy régi pogány szokásból ered. Az emberek a vízi istenekhez könyörögtek gyermekáldásért. A keresztény hitre térés során a gólya átvette a víz szellemeinek szerepét.
Létezik egy harmadik legenda is. Észak-Európában azt hitték, hogy a még meg nem született gyermekek lelke a gólya természetes étkező helyén, a tavakban, a lápokban, a mocsarakban tanyázik. Mivel a gólyák gyakran repülnek élelemért a vizes területekre, úgy vélték, hogy visszatérve magukkal hoznak néhány születendő lelket.
Ki hozza a gyereket a gólya helyett?
Vannak a világnak olyan részei, ahol nem a gólyák hozzák a gyereket. A gyermek születését sokfelé egy titokzatos asszonynak tulajdonítják, aki kosárral, táskával vagy puttonnyal jár és abból teszi a ház elé az újszülöttet. Egyes területeken pedig hegyi pásztoré vagy manóé a gyermek szállítás feladata. Hegyvidékeken nem ritka az a szóbeszéd sem, hogy valahányszor a sziklába csap a villám, egy-egy kődarab a hegyi forrásba hull, s abból formálódik a gyerek. Az erdős területeken élők képzelete szerint az öreg fák odvában teremnek a gyerekek, onnan szedik ki őket.
Svájc egyes területein úgy tartják, hogy a piacon vagy a kútnál veszi a csecsemőt az édesapja. A belgák szerint a gyermeket hajó hozza a vásárra. Dániában a tenger sós vízéből eredeztetik a csecsemőket. Német területen még változatosabb a helyzet. A gólya mellett a varjú, a kánya, a hattyú, a nyúl, a csizmás kandúr, a szamár és a katicabogár is felelős a gyermekáldásért.
Angliában, Franciaországban és Olaszországban a gyermekek káposztafejekben nőnek. Találunk egyéb növényekhez kapcsolódó hiedelmeket is, pl. fűzfán, alma-, körte-, szilva- vagy diófán teremnek.
Mit szimbolizál a gólya?
Európában a gólya a feltámadás és az új élet szimbóluma. Azokon a vidéken pedig, ahova telelni jár, úgy vélik, hogy emberré tud változni.
A néphit szerint a gólya a termékenység, a bőség, a hűség és az anyai gondoskodás szimbóluma. A kisbabát hozó gólya általánosabb értelemben egyben a szerencse jelképe is. A magyarokhoz hasonlóan több európai nép is a nemzet madarának nevezi. Az északi legendának köszönhetően a finn gyerekeket is a gólya hozza, annak ellenére, hogy ott nem is élnek gólyák.
A házaspárok gyermekáldásra számíthattak, ha a házuk felett gólyák köröztek vagy esetleg leszálltak a házra. Szintén gyermekáldás előjele gólyával álmodni. Egy Heves megyei mondókában is tőle várták az utódot: „Gólya, gólya vaslapát hozzál nekünk kisbabát!”
Kínában a gólya a hosszú élet és a remeteség jelképe. Mivel hosszú ideig képes féllábon mozdulatlanul ácsorogni, kapcsolatba hozták az elmélkedéssel is.
Az ókori Egyiptomban és Rómában a gyermeki hálát jelképezte. Azt mondták, hogy eteti szüleit, amikor azok már nem tudnak gondoskodni magukról.
A görög-római mitológiában a tápláló nőt jelképezte, Hérának (Junó) volt a szent állata.
Mivel megöli a kígyókat, a keresztény hagyományban, a Sátán ellenségének tekintik. Jelképezheti továbbá a szűziesség, a tisztaság, az éhség és a megfontoltság erényén kívül Krisztust is.
További olvasnivalók a gólyákról
A gólyák gyerekkorom meghatározó madarai voltak. Természetes volt, hogy amint tavaszodik megjelennek a szemben lévő ház tetején. Ahogy az is, hogy a gólya hozza a kisbabát. Sok mindent tudtam az életmódjukról, a költözésükről, a fiókákról. Ugyanakkor fogalmam sem volt róla, hogy mit jelent a gólyák különleges hangja és miért kelepelnel a gólyák. Azóta minden hiányosságom pótoltam, voltam hazánk első és tudomásom szerint egyetlen Fehér Gólya Múzeumában is. A Madarak és fák napjához közeledve elmesélek néhány történetet a gólyák életviteléről.
Ígértem, hogy visszatérek még az egyik kedvenc állataimhoz, a gólyákhoz. Most, hogy a miért a gólya hozza kérdést kitárgyaltuk és gólyák életvitelének egyes részleteivel is megismerkedtünk, ideje a gólyafiókák életéről is ejteni néhány szót. Már csak azért is, mert a hétvégén ünnepeljük a Apák napját.
