Lackfi János: Te is, én is

Kortárs költőink közül az egyik nagy kedvencem Lackfi János. Ahogy olvasom a sorait mindig azt érzem, hogy milyen igaza van. Mindha csak én magam mondtam volna. Persze ilyen tüneményesen, ilyen humorral én nem vagyok képes egymás mellé helyezni az egyszerű szavakat. Ajánlom figyelmedbe Lackfi János Te is, én is című versét.

Lackfi János: Te is, én is

Te vagy az ág, én a levél,
te vagy az ér, én benne vér.
Te vagy a mák, én a dió,
te a tucat, én a bio.

Te vagy a kulcs, én meg a zár,
ha te a bér, én meg az ár,
te vagy a kés, én az acél,
te a szoknya, én a pecér.

Te az írás, én meg a fej,
te a zloty, és én a lej.
Te vagy a szem, én meg a száj,
te a lehet, én a muszáj.

Te az igen, én meg a nem,
ketten együtt a nemigen.
Te fül, én meg fülbevaló,
te a címzett, én feladó.

Te a labda, én az ütő,
te a süti, én a sütő,
te a citrom, én meg a mag,
én is magam, te is magad.

Te vagy a szörny, én meg a szép,
te a festő, én meg a kép.
Te a gitár, én meg a hang,
te vagy a nyelv, én a harang.

Te vagy a fej, én meg a nyak,
te a pohár, én a konyak.
Te vagy a csont, én meg a hús,
te az ajak, és én a rúzs.

Te vagy a sok, én a kevés,
te a sírás, én nevetés,
te vagy a min, én a denem,
te vagy a vég, a végtelen.