Az év első hónapja, a január több ünnepnapot is tartogat. Első napja, az Újév napja nyitja az egész esztendőt, 6-án pedig a karácsonyi ünnepkör lezárásával elkezdődik a farsangi időszak. A fergeteg hava, Bodogasszony hava, télhó névvel is emlegetett hónap több jeles napot is tartalmaz, amelyekhez babonák és népi jóslások is köthetők. A Vince napján vágott szőlővesszőből például megjósolták, milyen termés várható az évben.
Január hónap neve
Január hónap neve – csakúgy, mint a többi hónapé – latin eredetű, Jan isten-királyról kapta a nevét. Jan királyt a mitológiában kettős fejjel — egy szakállassal és egy szakálltalannal — ábrázolták, amelyek tarkójukkal kapcsolódtak egymáshoz. A kettős fej a Napot és a Holdat, a nappalt és az éjjelt, illetve a kettő egyesülését ábrázolta. Később a szakálltalan fej is szakállassá vált, jelezve, hogy Jan isten-király voltaképpen őrszem, aki éjjel-nappal őrzi a házak ki- és bejáratát. A kapukat „janua”-nak, Jan isten hajlékának tisztelték.
Egyházi elnevezése: Boldogasszony hava
Régi magyar neve: Vízöntő, Nagyboldogasszony hava.
Egyéb elnevezések: Télhó, Fergeteg hava.
A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.
A hónap első napja a mindenki által ismert újév napja.
Január virága a hóvirág.
Bármily meglepő, a Január egy anyakönyvezhető férfi név, a latin Januarius férfinév magyaros alakja, jelentése: Janus istenhez tartozó. Névnapjai : július 10. és szeptember 19.
Magyar népi mondóka januárra
Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár
Januári állandó ünnepek és emléknapok
1.: Újév napja, – a béke világnapja, – Szűz Mária istenanyaságának ünnepe
2.: Nagy Szent Vazul és Nazianzoszi Szent Gergely ünnepe
3.: Jézus nevének napja
4.: A Braille-írás világnapja
5.: Spanyolország: a háromkirályok felvonulása
6.: Vízkereszt, a Három királyok napja, a farsang kezdete
7.: Kambodzsa: a népirtó rendszer fölött aratott győzelem napja
8.: Bulgária: bábanap (Babinden), az anyaság ünnepe
9.: Panama: a mártírok napja
10.: Benin: Vudu-nap, – Szobanövények napja
11.: Marokkó: függetlenségi ünnepnap
12.: Magyar musical napja, A 2. magyar hadsereg emléknapja, – A magyarországi német önkormányzatok napja
13.: Litvánia: a szabadság védelmének emléknapja, Veronika napja: Veronika a keresztény hagyományban egy jámbor jeruzsálemi asszony, aki a Golgotára vezető úton Jézus vérző-verítékező arcát letörölte kendőjével. A legenda szerint a kendőn csodás módon megmaradt Jézus arcképének lenyomata, ez lett a híres „Veronika kendője”.
14.: India: szankranti az őszi aratás záróünnepe
15.: Első Remete Szent Pál napja, A Wikipédia születésnapja (Wikipedia Day) (2001), – Malawi nemzeti emléknapja (John Chilembwe Day)
16.: USA: a vallásszabadság napja
17.: Nagy Szent Antal ünnepe
18.: Árpád-házi Szent Margit ünnepe, Piroska napja
19.: USA: Lee tábornok emléknap
20.: Szent Sebestyén ünnepe
21.: Szent Ágnes ünnepe
22.: A magyar kultúra napja, – Vince napja
23.: Kaposvár napja
24.: Szalézi Szent Ferenc ünnepe, Az oktatás nemzetközi napja
25.: Szent Pál apostol megtérése, „pálforduló”
26.: Ausztrália napja, – Nemzetközi vámnap
27.: A holokauszt nemzetközi emléknapja, arra emlékezve, hogy 1945 január 27-én szabadult fel Auschwitz tábora
28.: Aquinói Szent Tamás ünnepe, – Az adatvédelem nemzetközi napja
29.: Balassagyarmat, „a legbátrabb város” napja
30.: India: a mártírok emléknapja (Mahatma Gandhi halála napján)
31.: Bosco Szent János ünnepe
Mozgó ünnepek és emléknapok januárban
január második hétfője: Szeidzsin-siki – A japánoknál „a nagykorúvá válás” 1948 óta nemzeti ünnep, amikor az ország azokat ünnepli, akik betöltötték a 20. életévüket.
január harmadik hétfője: USA – Martin Luther King Jr. Nap (Martin Luther King Jr. Day),
január harmadik vasárnapja: A vallások világnapja
január utolsó vasárnapja: A lepra elleni harc világnapja
január vége: Srí Pancsami (Shree Panchami) hindu tavaszünnep
január 21 és február 21 között: kínai holdújév
január közepe és február közepe között: tu bisvát, a fák ünnepe.
Januári hagyományok, szokások, népi jóslások
Január 1-jén szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva. A háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Ezért csak is jó, pozitív dolgokra törekedtek.
Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, hogy egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták.
Január 6-a, a vízkereszt napja és a háromkirályok napja hagyományosan a karácsonyi ünnepkör lezárása és a farsangi időszak kezdete, a karácsonyfa lebontásának napja. Az ünnep előestéjén szentelik meg a szenteltvizet és a tömjént a katolikus papok a templomokban.
A katolikus papok a házakat is meghintették a szentelt vízzel (házszentelés), amit a három napkeleti király nevének kezdőbetűjének és az év számának felírásával a házuk ajtaján is jeleztek. Egyes országokban, például Spanyolországban is a „háromkirályok” viszik az ajándékot a gyerekeknek.
Elterjedt népszokás volt a „csillagozás”, amikor gyerekek jártak körbe a faluban csillaggal a kezükben és a kis Jézusról szóló énekeket énekeltek.
A katolikus templomokban a vízkereszt utáni második vasárnap olvassák fel a papok a Jézus első csodatételéről, a kánai menyegzőről szóló evangéliumi részt. Régen a hívők egy-egy magánházban is összegyűltek és eljátszották a kánai menyegző történetét, majd együtt elfogyasztották a vendégek által hozott étel- és italajándékokat.
Január 22-én, Szent Vince napján a szőlőtermesztő vidékeken vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Ezen a napon a gazdának sok bort kell innia, hogy bő legyen a termés. Ha Vince napján szép, napos volt az időjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak.
„Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.” – ha Ágnes napon (január 21) fagy, a Vince napon olvadni fog szól a jóslat.
„Fényes Vince, tele pince.”
„Ködös Vince, üres pince.”
Ha január 25-én, a „pálforduló” (Szent Pál megtérése) napján sütött a nap, akkor a néphit szerint még hosszú kemény télre kellett számítani.