Január 6-án indul a farsang és a báli szezon
Január 6-án, vízkereszt napján hivatalosan is kezdetét veszi a farsang és elindul a mulatozás. A farsang kezdete fix, minden évben január 6ára esik, nem úgy a befejezése. Nézzük, mikor fejeződik be a farsang és a báli szezon!
Farsang végének kiszámításához a szintén változó dátumú húsvétból kell kiindulni. A húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség (márc. 21) utáni első holdtöltét követő vasárnap ünnepeljük, ez 2020-ban április 12. Ha ettől visszaszámolunk 40 napot, akkor megkapjuk a farsang végét. Ezt a napot nevezzük a Húshagyó keddnek, ez a 40 napos böjt előtti utolsó nap, amikor még szabad a tánc, a vigadalom és fogyasztható hús. A következő napon, hamvazó szerdán kezdődik a húsvétig tartó nagy böjt, az idén az a nap február 26 lesz.
A húshagyó kedd német neve Fastnacht (böjtelőéj) volt, ebből alakult ki az osztrákoknál a Vaschanc, ami nálunk előbb „fassang”, majd farsang néven vált ismertté.
Farsang és a báli szezon
A farsang a mulatozás időszaka, vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek, karneválok jellemzik. Őseink ebben az időszakban nem tudtak mezőgazdasági munkákat végezni, ezért ezt az időszakot pihanésre, feltöltődésre szánták. Ez volt a párválasztási és egyben az esküvői szezon is.
Farsangkor a falvakban legények által szervezett bálokat tartottak, melyeknek fontos szerepük volt a párválasztásban. A mulatságok egy része a fonóban zajlott. A farsangi vasárnapokat menyegzős vasárnapoknak hívták, utalva arra, hogy ebben az időszakban az egyház nem tiltotta a menyegzőket. A báli szezon és táncmulatság lényege az ismerkedés, az eljegyzés volt. Az esküvőket nem vasárnap tartották, de a szószékről ilyenkor hirdette ki a pap a házasulandó pár nevét.
A bálban a lányok bokrétát adtak a kiszemelt legénynek. Ha a fiúnak is tetszett a lány, azzal jelezte, hogy a farsang végén a kalapjára tűzte. Ha egy legény több lánytól kapott bokrétát, azzal a lánnyal kellett először táncolnia, akitől az elsőt kapta. Kalapjukra azonban azt a bokrétát tűzték, amit a nekik legjobban tetsző lánytól kaptak.
Kedvelt báli forma volt a batyusbál, ahova mindenki saját készítésű ételekkel, süteményekkel érkezett, amit az este során közesen fogyasztottak el.
A farsangi mulatság azonban nem csak a házasulandó fiatok kiváltsága volt, minden korosztály számára lehetőséget adott a táncra, szórakozásra. Sok helyen az asszonyok már XV. században is külön mulatságot tartottak. Összegyűltek egy háznál, pálinkát, sört ittak, finom ételeket ettek és zenészt fogadnak. Férfiakat azonban nem engednek be a terembe.
Ebben az időszakban szabad volt a tréfás vénlánycsúfolás is. Vénlányoknak azok a lányok számítottak, akik egy-két évvel vagy még többel túlhaladták a házasságkötés helyileg ideálisnak tartott időpontját.
A farsang utolsó napjai különlegesek, ekkor hág tetőfokára a mulatozás, ezért is szokás a vasárnaptól keddig tartó időszakot farsang farkának hívni.
