Hiedelmek, babonák karácsonytól szilveszterig
Az évvége is bővelkedik babonákban, hiedelmekben. Az András naptól karácsonyig tartó babonák után most a két ünnep és a közöttük lévő időszak hiedelmeit, népszokásait vettem számba. Itt vannak a babonák karácsonytól szilveszterig.
Babonák karácsonytól szilveszterig
December 24 és január 1 közé több jelesnap is esik.
István napja – deceber 26
István napján kezdődött az úgynevezett regölés, amely akár újév napjáig is eltartott. A férfiak a faluban házról házra jártak, és jós zerencsét, bőséget, boldogságot, egészséget kívántak.
János napja – december 27
Védő napnak tartották, elvitták a bort a helyi paphoz, hogy megszentelje, és ebből öntöttek egy keveset a hordókba, nehogy megrpmoljon az ital. Ami megmaradt, azt egy kis üvegcsében őrizték, és ha valakinek fájt a torka a családban, azzal öblögették.
Aprószentek napja – december 28
Mivel ezen a napon a Krisztusért halt betlehemi fiúgyermekekre emlékeztek, a kicsik kerültek előtérbe, ők kaptak ajándékot. Ekkor zajlott az aprószentek napi vesszőzés, amellyel egészséget, szerencsét és termékenységetkívántak mindenkinek.
Karácsony
Régi gyökereivannak annak, hogy karácsony előtt ki kell takarítani az egész házat. A babona szerit ahol por, piszok marad, oda beköltözik az ördög.
Elődeink fontosnak tartották, hogy a karácsonyi menüben legyen olyan fogás, amely mákból, babból vagy lencséből készült. Aki ebből szed a tányérjára, a következő évben nem kell aggódnia a bevételei miatt.
Karácsonykor ne viseljünk semmi újat, mert az nem hoz szerencsét.Viszont fontos, hogy a legszebb ruhánkban üljünk az ünnepi asztalnál.
Karácsony estéjén tegyünk egy gyertyát az ablakba, és hagyjuk teljesen leégni. Meghozza a szerencsénket.
Ha karácsonykor víz ömlik egy nő lába elé, az a következő évben várandós lesz.
Ha karácsony és újév között mosunk, a ruhákat soha ne a padlásra teregessük, mert balszerencsét hozhat ránk.
Karácsony éjfélkor mindenki egyen egy almát a családban, hogy a jövőben egészségesek legyünk.
Karácsonykor a nők csak süssenek-főzzenek vagy takarítsanak, de más munkát nem végezhetnek. Nem szabad varrni sem, mert a néphiedelem szerint, amelyik nő karácsonykor öltöget, annak hályog nő a szemén.
Régen a karácsonyi abrosszal takarták be a betegeket, mert hitük szerint mágikus, gyógyító erővel bírt.
Szokás volt annyi plusz terítéket tenni az asztalra, ahány szívünknek fontos ember már nincs velünk az ünnepi asztalnál.
Az alábbi cikkben még több karácsonyi babonát olvashatsz.
Szilveszter
Szilveszterkor a lencse hozza a sok pénzt a családi kasszába, ám nem mindegy, hogy a disznónak melyik részét esszük hozzá. Fortuna kegyeire azok pályázhatnak, akik a malac fölét, farkát, csülkét vagy körmét tsezik a tányérra.
A hiedelem szerint szilveszter éjjelén a szellemek ott jönnek-mennek a házban és a ház körül, ezért kell hangos vigadalommal ünnepelni az új évet, a hatalmas zaj ugyanis elriasztja őket.
Érdemes a földre önteni egy kis pezsgőt, mert így gazdagot leszünk, és a szerelem sem fog elkerülni at új esztendőben.
Újév napja
Voltak vidékek, ahol pirítós kenyeret tettek a lányok a hónaljukba, amikor újév napján lefeküdtek aludni, hogy megálmodják a jövendőbelijük nevét.
Ilyenkor is szokás volt a gombócfőzés, mint Luca-napkor. 13 gombócba férfi neveket tettek, és amelyik először felúszott a fazékban a víz felszínére, az lesz a lány férjének neve.
Újév napján a férfi látogatót engedjük be előbb a házba, mert ő meghozza a szerencsét.Míg ha nő lépbe először az ajtón, az elviszi.
Január 1-én ne vigyük ki a szemetet, mert kidobjuk a szerencsénket, és mosni, teregetni sem szabad, mert az a kitarítésre, azaz a halálra utal.
Ne adjunk kölcsön az új év első napján, és ne is kérjünk mástól.
