Fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác és társaik
A magyar néphagyomány szerint az érzékeny növényeket, mint például a paradicsom és az uborka csak a fagyosszentek után lehet ültetni. Kik azok a fagyosszentek? Mikor van a napjuk? Minderre választ kapsz, ha tovább olvasol.
Kik azok a fagyosszentek? Mikor van a napjuk?
A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok (május 12., május 13., május 14.), valamint Orbán napjának (május 25.) a közös elnevezése. A nép megfigyelések szerint ezeken a napokon még előfordulhatnak fagyok.
Egyes helyeken a május 15-i Zsófia napot is a fagyosszentek közé sorolták, csakúgy, mint a május 25-i Orbán napot.
Ezeken a napokon Pongrác és Szent Bonifác vértanúkra, valamint Szent Szervác püspökre emlékezünk, akiknek mellesleg semmi közük nem volt az időjáráshoz. A fagyokat hozó május 12-14 napok épp az Ő névnapjukra esnek, így nevük összeforrt a fagyosszentek kifejezéssel a közép-európai, így a magyar néphagyományban is.
A májusi fagyok azért kaptak kiemelt figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg a hirtelen jött mínuszokat és hideget. A várható májusi fagyok miatt a kényesebb növények palántáit (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették ki a szabadba.
A lehűlés jelenségét nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték.
Fagyosszentek a naptárban
Szent Pongrác vértanú – május 12
Szent Pongrác az ázsiai Frígiában született a 4. században, a szüleit korán elvesztette. A tizennégy éves fiú ekkor nagybátyjával, Dénessel Rómába költözött. Itt találkoztak a keresztényekkel, megkeresztelkedtek, részt vettek a közösség imáin és áldozati ünnepein. Elfogása után Pongrác a császár előtt bátran védelmezte hitét és a keresztényeket, ezért lefejezték.
A késő középkor óta Pongrácot a tizennégy segítőszent közé sorolják.
Szent Szervác püspök -május 13
Tongeren püspöke volt, majd a mai Hollnadia területén lévő Maastricht városába települt át és az ottani egyházmegye püspöke lett. Jelentős szerepe volt a kereszténység terjesztésében Németalföldön.
A legenda szerint, mikor a hunok Rómához közeledtek, Szervác az apostolok sírjánál imádkozott a veszedelem elhárításáért. A harmadik nap végén látomása volt: Szent Péter jelentette neki, hogy a gallok bűnei miatt Isten ítélete nem marad el, de az ő szülővárosát, Maastrichtet Isten megkíméli.
Szervác sírja fölé templomot emeltek fölé és búcsújáró hellyé vált. Sírjánál, ereklyéinél sok beteg meggyógyult.
Szent Bonifác vértanú – május 14
Egy Aglaida nevű nemes hölgy szeretője és vagyonának őrzője volt. Később isteni intésre megbánták bűneiket, és Bonifác a vértanúk holttesteinek megkeresésére indult, hogy üdvösséget nyerjen. Amikor elfogták, megvallotta kereszténységét. Felakasztatták, és testét addig szaggattatták vaskarmokkal, mígnem előtűntek csontjai. Bonifác az égre tekintve derűsen viselte a fájdalmakat.
Ezután a szájába forró ólmot öntetettek, majd Bonifác testét fejjel lefelé a fortyogó szurokba tették. Mivel ez sem ártott neki, lefejezték.
Szent Orbán – május 25
Szent I. Orbán (latinul: Urbanus ), (2. század – 230. május 23.) volt a 17. pápa, 222-től uralkodott. I. Orbán pápa néven a katolikus egyház vezetőjeként.
Fagyosszentek hiedelmei, babonái, nép jóslásai
Egy topolyai népi magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”.
Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható.
Több vidéken is azt tartották, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható.
„Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” (Berettyóújfalu).
„Szervác, Pongrác, Bonifác; mind a fagyosszentök, Hogy a szöllő e ne fagyjon füstöljenek kendtök!” (Ferencszállás).
Az Ipoly mentén május 15-ét, Zsófia napját is a fagyos napok közé számították:
„Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász.”
„Ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő”.
