Erzsébet napja – november 19

Erzsébet napja, november 19-e fontos nap a naptárban. Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231), a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentje tiszteletéről szól ez a nap. Több népi jóslás is kötődik ehhez a naphoz. 

hála idézetek

Erzsébet napja – november 19

Hazánkban még mindig előkelő helyen van az Erzsébet a leggyakoribb női nevek listáján, így sokak számára fontos névnap ünnep.

Az Erzsébet név héber eredetű, jelentése: Isten az én esküvésem. Németül Elizabeth, angolul, franciául, olaszul, spanyolul egyaránt Elisabeth. A magyar névforma a héber Eliséba latin és nyugati nyelvekbeli Elisabeth változatából alakult ki. Fejlődési sora: Elsábet, Elsébet, Erzsébet.

Magyarországon a XIV. századig a leggyakoribb női név volt az Európa-szerte ismert Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletének köszönhetően. Napjainkban leginkább a belőle kialakult rokon nevek népszerűek: Babett, Babetta, Betti, Bettina, Eliza, Elza, Lili, Liza.

Szűz Mária rokonának, Keresztelő Szent János anyjának a neve is Erzsébet volt. Aki miatt a november 19-re a naptárba került, az Árpád-házi Szent Erzsébet.

Árpád-házi Szent Erzsébet

Szent Erzsébet nevéhez kötődik ún. rózsacsoda. Neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben, gyermekjátékokban különösen az ún. várkörjáró játékokban.

A legtöbb ember nem szereti a telet. Ez tükröződik a télen szabadban nyíló virágokról szóló régi csodákban, és mai hírlapi „kacsákban”. E témának két szentje van, akik ráadásul közre is fogják a java telet. Egyikük Dorottya, „a farsang dámája” (febr. 6.), másikuk Árpád-házi (Magyarországi) Szent Erzsébet (nov. 19.). Erzsébet II. András királyunk lánya volt. Tizennégy évesen feleségül adták Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő már hat év múlva özvegy lett: férje 1227-ben felöltötte a keresztet, a Szentföldre indult, de útközben megbetegedett és meghalt. Erzsébet, akinek jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával, magára maradván Marburgba költözött, és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte. 1231. november 16-án halt meg, huszonnégy évesen. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté (valójában júl. 1-jén, máj. 26. az eljárás kezdetének időpontja volt), s a rákövetkező év májusának első napján „emeltettek oltárra ereklyéi”, azaz szenteltek templomot sírhelye fölé. Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: „nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának”. Németországi működése folytán a világegyháznak ő az egyetlen ismertebb magyar származású szentje. Ünnepét a római naptár november 17-én hozza, mi magyarok 19-én üljük meg. „Felemeltetéséről” régi magyar naptárak május 2-án, vagyis névnapjával épp „átellenben” emlékeztek meg. – olvasható a Jelkeptar.hu oldalon.

Erzsébet-napi jóslások

Több időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: “Erzsébet megrázta a pendelyét.”

Debrecenben úgy mondják: Erzsébet, Katalin havat szokott adni, a bitang marhákat jászolhoz kötözni.

Erzsébet a decembert mutatta meg, ha ugyanis november 19-én esett az eső, akkor enyhe télre lehetett számítani, ha azonban havazott, akkor karácsonykor is esett a hó.

Köszönöm a megosztást!

Nézd meg ezeket is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük