Avilai Szent Teréz napja – október 15

Október 15-e Avilai Szent Teréz napja. Nagy Szent Teréz a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentje, apáca, egyháztanító, a sarutlan kármelita rend női ágának megalapítója. II. János Pál pápa 1999. október 1-jén (Szent Katalinnal és Svéd Szent Brigittával együtt) Európa védőszentjévé nyilvánította. Hagyományosan a szüreti mulatságok és Eger környékén a szüret Teréz napján kezdődtek. A naphoz több babona és tiltás is kapcsolódik.

Avilai Szent Teréz , Nagy Szent Teréz élete

A Teréz név napjainkban nem túl divatos, régebben azonban elég gyakori volt. A Teréz név a görög eredetű Terézia rövidülése. Jelentése: arató, szüretelő, vadásznő.

A szentek általában a haláluk napját szokták megkapni a naptárban, Szent Teréz esetében ez egy kicsit másként van. Halálának napján a katolikus egyház Assisi Szent Ferencről emlékezett meg, ezért a következő napra tették az ő emléknapját. A naptárreform miatt azonban október 15-e lett Szent Teréz ünnepnapja.

Avilai Szent Terézt magyar nyelvterületen hívják még Nagy Szent Teréznek is. Ezzel különböztetik meg a 19. századi Lisieux-i Szent Teréztől, akit Kis Szent Teréznek szokás nevezni.

Szent Teréz, azaz Nagy Szent Teréz jómódú zsidó családba született a spanyolországi Avilában 1515-ben. Harcos természetét jól mutatja, hogy hétévesen megszökött bátyjával, Rodrigóval, hogy a mórok földjén vértanúként életüket adják Krisztusért. Amikor 12 éves korában elveszítette édesanyját, a Szent Szűz oltalmába ajánlotta magát, belépett a karmelita rendbe.

Sokat betegeskedett, 4 napos kómából felépülve még nagyobb imaéletet kezdett. Állandóan kétségek gyötörték, egy időre még az elmélkedést is abbahagyta. Szent Ágoston Vallomásainak olvasása indította el benne a változást. Megtérését 39 évesen a megostorozott Jézus képe előtt élte át, és új életet kezdett. Ezután naponta megtapasztalta, mit jelent életében és lelkében Jézus jelenléte. Ezekben az években írta első lelkibeszámolóit.

Ekkor alapította meg az első reformált (sarutlan) kármelita kolostort Avilában. Lelki tanítását először a Szent József kolostor apácáinak adta át. Fölhatalmazták újabb kolostorok alapítására. A sarus kármeliták főnökével és Keresztes Szent Jánossal való találkozása után született meg benne a férfi rend reformjának elhatározása. 1567-től 1582.es haláláig úton volt a rend reformja érdekében.

A hagyomány szerint egy szeráf az isteni szeretet tüzes lándzsájával döfte át a szívét. Ezt a jelenetet örökíti meg Bernini híres szobra a római Santa Maria Vittoria-templomban.

II. János Pál pápa 1999. X. 1-jén (Szent Katalinnal és Svéd Szent Brigittával együtt) Európa védőszentjévé nyilvánította.

Teréz napi hagyományok

Régen a legtöbb borvidékünkön ekkor kezdődött a szüret, erre utal, hogy a szüretet Egerben Teréz-szedésnek is nevezik. A szüret kezdetét, a „szőlőhegy felszabadítását” falusi kikiáltók hirdették.

A szedőlányok görbe kést, kacort, vagy szőlőollót ragadtak és csoportosan énekelve indultak a tarkálló tőkesorok közé. Mögöttük a jókedvű férfinép öntötte puttonyba a kövér fürtöket.

A délvidéki magyarság körében asszonyi dologtiltó nap volt. „Teréz napján nincs mosás, nincs fonás, kenyérsütés és izzadás.”

Tartózkodtak a nagyobb házi munkáktól: ilyenkor a nőknek tilos volt mosni, kenyeret sütni, mert a néphit szerint mindez nagy bajt, veszedelmet hozhat a házra és a lakóira.