Árpád-házi Szent Erzsébet rózsái

Árpád-házi Szent Erzsébet rózsái 800 év távlatában fogalommá váltak. A magyar születésű szent neve nemcsak a rózsákkal, de a jótékonykodással és az adakozással is összekapcsolódott. Érdemes megismerni a legismertebb magyar szent történetét! Árpád-házi Szent Erzsébet a keresztény emberek körében az egész világon hatalmas tiszteletnek örvend, az emberszeretet eszményi példaképe. A pékek, ártatlanul üldözöttek, koldusok és csipkeverők védőszentje.

Árpád-házi Szent Erzsébet élete gyermekként

Árpád-házi Szent Erzsébet a legismertebb magyar szent. A világ több országában találkozhatunk róla készült ikonokkal, képekkel. Ő az egyetlen ismertebb magyar származású szent. Ünnepét a római naptár november 17-én tartja, mi magyarok azonban november 19-én ünnepeljük. Házassága révén szokás Türingiai Szent Erzsébetnek is nevezni.

Erzsébet II. András királyunk lánya volt, a későbbi IV. Béla királyunk testvére. Anyja pedig nem más volt, mint a Bánk Bánból ismert Merániai Gertrúd. 1207-ban született vélhetően a magyar királynők sárospataki birtokán, a királyi pár harmadik gyermekeként. Az akkori szokások szerint már négy éves korában eljegyezték a thüringiai tartománygróf Hermann nevű fiával és Wartburg várába vitték. A kis menyasszony fényes kísérettel és kincstárnyi hozománnyal érkezett új lakhelyére.

A kis Erzsébet jósága és kedvessége hamarosan megnyerte a vár népét. Pedig a sors nem kényeztette el. Hatévesen elvesztette édesanyját, halálhírére a kislányt rémálmok gyötörték. Kilenévesen újabb gyász érte: meghalt a vőlegénye.

A leendő anyós, Zsófia asszony egyre növekvő rosszallással figyelte a lányka fejlődését. Többek közt zavarta, hogy a lányka olykor megszakította játékait, hogy „Istent szeresse”. Nem nézte jó szemmel azt sem, hogy Erzsébet egyenrangú társnak tekintette a legegyszerűbb gyermeket is.

A házasság évei

Csupán tizennégy éves volt amikor feleségül adták a nála hét évvel idősebb Lajos thüringiai őrgrófhoz. Lajos Erzsébet egykori jegyesének az öccse és egyben Erzsébet gyermekkori pajtása volt. A korabeli írások szerint párjával boldog házasságban éltek Wartburgban. 3 gyermekük született.

Erzsébet korán elkezdte a rászorulók támogatását és a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, még vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Az éhínségek, járványok súlytotta országban bőven volt rászoruló, segítségre váró.

Amikor 1125-ben férje hadba indult, kinyittatta Wartburg várának éléstárait, a szegényeket élelemmel látta el. Maga pedig mértéktartóan élt. A férj családtagjai rosszallóan nézték Erzsébet „pazarlását”.  Lajost azonban megértette, a jótékonykodásban is támogatta.

Boldogságuk nem tartott sokáig. Erzsébet hat év házasság után megözvegyült, miután a férje a Szentföldre tartva útközben megbetegedett és meghalt. A húszéves Erzsébet már özvegy, amikor harmadik gyermeke megszületik.

Lajos oltalma nélkül nem folytathatta tovább addigi életét. Gyremekeivel megszökött a várból. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette.

Az özvegy Erzsébet magára maradva belépett Assisi Szent Ferenc rendjébe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte. Ispotályt rendezett be Marburban, ott szolgált, mint betegápoló. Apja, II. András megpróbálta visszahívni Magyarországra, de Erzsébet nem vágyott az ismeretlen hazába menni.

Püspöke az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni.

Árpád-házi Szent Erzsébet rózsái és legendái

1231. november 17-én halt meg, ezért lett november 17 Szent Erzsébet napja a római naptárban. Mindössze huszonnégy évet élt, de ez a rövidke idő is halhatatlanná tette. Három és fél esztendővel később szentté avatták. Marburgban (Németország) a sírja fölé templomot építettek. Sírjánál számos csodálatos esemény történt azóta is.

Magyarországon a testvére, IV. Béla a Heves megyei Kápolnán templomot építtetett a tiszteletére. Árpád-házi Szent Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében vagy kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről.

Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor egyik sógorával találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. A sógor azonban nem hitt neki, a kosár tartalmának megmutatására kényszerítette. Az Isteni csodának köszönhetően a kenyerek rózsává változtak.

Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek inni adott, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe.A magyar katolikus egyház Erzsébet ünnepnapjához közel eső vasárnapon minden évben gyűjtést rendez a rászorulók javára.

1235-ben, pünkösd napján avatták szentté.

Árpád-házi Szent Erzsébet emlékezete

Emlékét világszerte számos templom, kórház, kápolna és kolostor őrzi. Az egyik legismertebb a kassai Szent Erzsébet-dóm. A korábbi Erzsébetfalva névadását átértelmezve 1932-ben róla nevezték el Pestszenterzsébetet, a mai Budapest XX. kerületét.

Budapesten a VII. kerületben 1931-ben Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján a Szegényház teret, amelyen egy Szent Erzsébet tiszteletére emelt templom áll, a szent legendája nyomán átnevezték Rózsák terére.https://kozelestavol.hu/szent-erzsebet-templom/

Richard Wagner Tannhäuser című zenedrámájának Erzsébete is az ő emlékezetét őrzi. Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája címmel oratóriumot szerzett, melyet II. Lajos bajor királynak ajánlott. Liszt eredetileg Wartburgban szerette volna bemutatni az oratóriumot, de ez nem jött létre. A zenemű ősbemutatójára végül a Pesti Vigadóban került sor.

Rózsalány címmel musicalben is megénekelték Erzsébet legendáját.

Mi sem természetesebb, hogy rózsát is neveztek el róla. Sőt 2000-ben aranyérmes lett Márk Gergely rózsanemesítő Árpád-házi Szent Erzsébet emléke nevű park-, illetve futórózsája. Ilyen rózsafajtákat az ingyenes látogatható budapesti Rozáriumban és a kecskeméti Boldogasszony rózsakertben is megtekinthetünk.