Agárkosbor lett az Év Vadvirága 2022-ben

Az Év Vadvirága 2022 címet az agárkosbor (Anacamptis morio) érdemelte ki az internetes szavazás nyerteseként. A sokféle gyeptípusban gyakran tömegesen előforduló agárkosbort gyógynövényként is hasznosítják, védett státusza miatt azonban ne szedjük le, csak gyönyörködjünk a szépségében.

agár ksobor az év vadvirága 2022-ben

Év Vadvirága 2022: agárkosbor

Az Év Vadvirága 2022 versenyben az agárkosbor mellett a vizes élőhelyeken előforduló mocsári békaliliom (Hottonia palustris) és a szárazabb gyepekben, felhagyott szőlőkben, gyümölcsösökben megjelenő csillagőszirózsa (Aster amellus) volt a két jelölt.

Több mint 3200 szavazat érkezett, ebből 1400-an az agárkosborra, 960-an a mocsári békaliliomra, 810-en pedig a csillagőszirózsára voksoltak.

Agárkosbor (Anacamptis morio) félszáraz gyepekben, hegyi- és homoki réteken, lápréteken gyakran igen nagy számban előforduló alacsony, mindössze 10 – 20 cm magas talajlakó orchidea. Régebben az Orchis nemzetségbe tartozott, ma a sisakoskosbor (Anacamptis) nemzetségbe sorolják.

Az agárkosbor hazánk középhegységeinkben még viszonylag gyakori vendég, de Külső-Somogyban, a Tiszántúlon és Nyírség nagy részén hiányzik, vagy ritka.

Latin nevét (morio=bolond) arról kapta, hogy a gyakran óriási egyedszámú állományokban mindig van néhány szokatlan megjelenésű, eltérő virágszínű, többnyire a rózsaszín különböző árnyalatában vagy fehérben pompázó egyed.

Az agárkosbor gyökérgumóit a Közel-Keleten étkezési és terápiás célokra használják, a gumók nyálkahártyavédő és ingercsökkentő hatóanyagai miatt. A gumókat kiszárítják, majd az őrleményükből a „salep”, török eredetű forró italt készítik, melynek íze a vaníliás-fahéjas tejbegrízre emlékeztet. Különösen a téli időszakban fogyasztják főként orvosságként. Megfázás-és torokgyulladás kezelésére alkalmazzák.

Az agárkosbor védett, természetvédelmi értéke 10000 Ft.

Mocsári békaliliom (Hottonia palustris) egy igazi hínárnövény, mely a tövükig szeldelt, a víz alá merült levelekkel rendelkezik. A virágzat a beporzás érdekében magasan a víz felszíne felé emelkedik, hogy a pollinátorok számára könnyen elérhető legyen. Érdekessége, hogy a növény egyben önbeporzó is, a zárt beporzás (kleisztogámia) módszerét „alkalmazza”. A termőt ugyanabban a virágban keletkezett virágpor porozza be és termékenyíti meg, sokszor még a sziromlevelek zárt állapotában.

Csillagőszirózsa (Aster amellus) népi elnevezése krisztusszem, mely a növény virágjára utal. Ugyanakkor a virág elnevezés téves, mert a növény a fészkesvirágzatúak (Asterales) közé tartozik és amit virágnak vélünk felfedezni az tulajdonképpen egy összetett virágzat, melyet kis méretű, redukált csöves és nyelves virágok alkotnak.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük