A csodálatos hévízi tündérrózsák
A Hévízi-tó ma már elképzelhetetlen a csodálatos tündérrózsák nélkül. Pedig amikor 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója felépíttette itt az első tutajokra épített fürdőházat, még csak fehér virágok virítottak. Bármilyen hihetetlen, a lila hévízi tündérrózsák nem őshonosak nálunk, Indiából származnak.
A csodálatos hévízi tündérrózsák
Úgy bizony, a színes vizi növények nem őshonosak nálunk, alig több mint 120 éve annak, hogy a tóba telepített első tündérrózsák virágba borultak.
A hévízi tündérrózsa nem tévesztendő össze a Viktória virággal, amelynek hatalmas levelei akár egy felnőtt ember súlyát is elbírják, sem pedig az indiai lótusszal, amely többek közt a szegedi füvészkert büszkesége.
A Hévízi-tó 4,44 hektáros területével Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava. A tó növényvilága elég változatos, de leglátványosabb és legismertebb tagjai a tündérrózsák. A tóban, csak úgy, ahogy más havai édesvizekben, őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), de már az 1830-as években kísérletet tettek arra, hogy trópusi eredetű növényekkel színesítsék a növényvilágot.
Hogy került Hévízre az indiai származású növény?
Először a nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből hoztak ide egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) töveket, ez azonban nem bizonyult maradandónak.
1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára kezdett újabb próbálkozásokba. A mai Budapesti Füvészkert Viktória-házából szerzett fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfajából (Nymphaea rubra var. longiflora) gyöktörzs-darabkákat és azokat az iszapba ültette. A fehér növénnyekkel nem járt sikerrel, a vörösek viszont a telepítést követő 33. napon, 1898. július 25-én kinyíltak.
A Kelet-Indiából, Bengália mocsaraiból származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. A ciklámenpiros virágok 5-7 centiméterre emelkednek a víz fölé. Általában éjjel kezd el nyílni és kora délutánra becsukódik, borongós időben azonban akár egész nap nyitva marad.
A növény szára az iszapban van, néha 4-5 métert is meg kell emelkedni a leveleknek, hogy a vízfelszínére kerüljenek. Egy tő általában 60-90 levelet fejleszt. A virágok májustól novemberig jelennek meg, egy-egy virág három napig díszlik. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.
A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi-tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos.
