Utónevek anyakönyvezhetősége kérvényezéssel

Egyre többen szeretnének egyedi és különleges nevet adni a születendő kis gyereküknek. Aki nem talál megfelelőt a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékben, az kérelmezheti új név felvételét a névjegyzékbe. Az új utónevek anyakönyvezhetősége kérvényezéssel egyszerű folyamat, de a kérvények jelentős részét elutasítják.

Utónevek anyakönyvezhetősége kérvényezéssel

Magyarországon csak is olyan utónév választható, amit az MTA felvett a hivatalosan anyakönyvezhető nevek listájára. A bárki számára anyakönyvi bejegyzésre – állampolgárságra és nemzetiségre való tekintet nélkül – alkalmasnak minősített nevek jegyzékét 2009 óta havonta frissítik.

Az utóbbi években kb. 600 új név használhatóságát kérvényezik évente. Ezeknek azonban csak a töredékét fogadják el hivatalosnak, mert nem felelnek meg a Nyelvtudományi Intézet által elfogadott irányelveknek.

A Nyelvtudományi Intézet a Miniszterelnökségtől kapja meg a névkérelmeket, akik 30 napon belül részletesen indokolt szakvéleményt adnak arról, hogy javasolják-e az adott nevet anyakönyvezésre.

Érdemes tisztában lenne az elbírálás elvei, hogy feleslegesn ne is kérvényezzük a szabályoknak nem megfelelő nevek anaykönyvezését.

A kérvényezett nevek szakvéleményének elkészítésénél alkalmazott alapelvek

Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékből. Amennyiben egy fantázianevet már az egyik nemnek javasoltak, azt a későbbiekben a másik nem részére nem javasolják.

Az újonnan kérvényezett utónevet minden esetben a mai köznyelvi kiejtésének megfelelően, a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni.

Az ősi magyarnak tartott utóneveket csak akkor ajánlják bejegyzésre, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták. A szakvélemény elkészítésekor a név jelentését is figyelembe veszik. Ha olyan régi névről van szó, amelynek jelentése hátrányos lehet a viselőjére, bejegyzését nem javasolják (például: Nemél, Halaldi, Sánta).

Elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus vagy mai ismert magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasolják, ha a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli, és nem hátrányos a névviselőre.
Idegen nyelvű klasszikus vagy mai ismert irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasolják, ha a név külföldön már önálló és elterjedt személynévként használatos.

Az idegen nyelvi eredetű újabb utóneveknek a magyarban meglevő, tehát már meghonosodott megfelelőit ajánlják bejegyzésre, ha vannak ilyenek (például Casper helyett Gáspár, Deniel helyett Dániel, Catharina helyett Katalin).

Ha az idegen névnek nincs magyar megfelelője, abban az esetben javasolják a bejegyzést, ha a név valamely nyelvben, kultúrában, vallásban hiteles módon igazolhatóan névként használatos, jelentése a magyarban nem pejoratív és nem sértő. Fontos szempont, hogy a kérvényezett névről egyértelműen el lehessen dönteni, hogy női vagy férfi utónévről van-e szó.

Az újonnan alkotott köznévi eredetű fantázianevek önálló utónévként való bejegyzését akkor javasolják, ha a név beilleszthető a magyar és az európai névkultúra típusainak valamelyikébe (ilyen például a nők esetében az újabb virágnevek használata).

Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai abban az esetben javasolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja (például: Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike). A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is (Gergő, Janó).
Nem javasolnak bejegyzésre földrajzi névként, márkanévként és művésznévként, valamint csak családnévként használt alakokat (például Gyimes, Benetton, Zséda, Károlyi). Ez alól kivétel, ha a ma használatos földrajzi név bizonyíthatóan személynévi eredetű (mint Abony, Apaj, Mizse), vagy a ma családnévként használt nevet a középkorban bizonyíthatóan egyelemű személynévként használták (például Benke, Gorda, Pető).

A köznévi eredetű és jelentésű fantázianevek esetében csak akkor javasolják a név bejegyzését, ha jelentése feltehetően nem lehet hátrányos a név viselőjére (például Csibécske, Felhő, Zápor), illetve ha a köznévi alak történetileg beleilleszthető névkultúránkba.

Ha egy már anyakönyvezett név bejegyzését kérik más helyesírással, a már bejegyezhető, idegen eredetű, más nyelvekben is több alakváltozatban létező nevek esetében akkor javasolják a név újabb írásváltozatát, ha a jelenségre találnak példát más nevek esetében (Annabel – Annabell, Bora – Bóra, Izabel – Izabell). Ha a kért bejegyzési forma megfelel a magyar kiejtésnek, illetve az alakváltozat bizonyíthatóan levezethető egy alapnévből (Milla – Mila, Heni – Henni).

A női-férfi rokon nevek esetében támogatják annak a névalaknak a bejegyzését, amelyik a névpár tagjai közül nem szerepel a bejegyezhető nevek listáján, de más nyelvekben megtalálható, illetve megfelel a magyar névalkotási szabályoknak is.

Nem javasolják az olyan név bejegyzését, amely hangzásában, jelentésében a gyerek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben vélhetően káros lehet, ami miatt csúfolhatják, kiközösíthetik őt.