Szent György napja – április 24
Szent György a bátorság jelképe, legtöbbször sárkánnyal ábrázolják, sárkányölő előnévvel illetik, tiszteletére számtalan templomot építettek világszerte. Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. A keresztény egyházak többségében április 23-án ünneplik, Magyarországon és Csehországban pedig április 24-én.
Ki volt Sárkányölő Szent György?
Szent György (271 körül – 303. április 23.) előkelő kappadókiai családból származott. Bátorságáról híres római kori katona és keresztény vértanú volt. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek, a hit elleni kételyekben segít. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
Diocletianus császár alatt lépett hadiszolgálatba. Kiváló kardforgató képességének és ügyességének köszönhetően hamar magas pozícióba jutott.
A legenda szerint megbírkózott egy hatalmas sárkánnyal is, akit végül megölt. Ezért legtöbbször páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokták ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek 1373-as alkotása, Prágában áll. Ennek több másolata is ismert, így Kolozsváron, a budapesti Halászbástya lépcsőjénél, Szegeden a Rerrich Béla téren és a Magyar Nemzeti Múzeumban is találunk egy-egy példányt.
Amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, György lemondott hivataláról, és a császár ellen fordult. Börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.
Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké.
Ő a védőszentje többek között Angliának, Portugáliának, Aragóniának, Katalóniának, Litvániának, Szerbiának, Görögországnak, Grúziának és Etiópiának, csakúgy, mint Barcelona, Moszkva, London, Freiburg im Breisgau, Ljubljana, Genova, Ferrara, Reggio Calabria, Isztambul és Bejrút városainak.
Magyarországon is több település, földrajzi név őrzi nevét. Például: a Balaton-felvidék egyik tanuhegye a Szent György-hegy, Dunaszentgyörgy.
A Szent György kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón. Az orosz rubel aprópénzén, a kopejkán is a harcias szent képe látható.
Szent György-napi hagyomyányok
Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. A néphagyomány ettől a naptól számítja a tava sz igazi kezdetét. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.
Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak.
Kalotaszegen ún. tejbemérést tartottak. Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.
A magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Ezt mutatja a harmatszedés hagyománya is. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében, vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban. Közben egy marék füvet is szedtek, amit a tehén elé tették. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen.
