Simai Mihály: Anyám csevegő kertje
Simai Mihály: Anyám csevegő kertje
Anyám csevegő kertje
köszön rám reggelente…
Szól a sárga peremizs:
– Kérlek, törődj velem is!
Gyúl a piros tulipán:
– Mint a szívem, légy vidám!
Kéken nevet a csenkesz:
– Mosollyal megmelengess!
Súg a fehér madárhúr:
– Beszélj hozzám madárul.
Hahó- kiált a hérics -,
tavaszhírt hozok én is!
Kacsingatnak a hunyorok:
– Legyen virágos humorod!
Ordibál a szamárkenyér:
– De nagyra vagy, szamár legény!
Károgja a varjúháj:
– Ügyelj, nehogy pórul járj!
Tátika némán tátogat:
– Ugye, megőrzöd titkomat?
…Anyám csevegő kertje
beleszürkül az estbe.
Sötétben csak az estikék
illatozzák szeretetét.
