Popper Péter: Önmagaddal nem lehet spórolni

Amikor Popper Péter megírta az alábbi gondolatait, még nem hallottunk a Covid19-ről és nem is sejtettük, hogy micsoda megpróbáltatásokat hoz majd. Ezek azt hiszem sosem voltak olyan aktuálisak, mint napjainkban.

Popper Péter: Önmagaddal nem lehet spórolni

Popper Péter: Önmagaddal nem lehet spórolni

“Ha valaki elkezd magával spórolni, akkor megette a fene az életének a minőségét. Nem lehet spórolni!

Vagyis rizikót kell vállalni! Igenis fel kell vállalni a kockázatokat! És én még sok-sok évvel ezelőtt ebben a teremben meséltem el – de lehet, hogy nem -, de akkor is elmesélem, mert egy makacs nyuszi vagyok, hogy rám nagyon fiatalon, tényleg nagyon sokat hatottak könyvek és filmek az én – úgy mondanám tudományosan – személyiségfejlődésemre.

Egy francia film, amiről ma már semmit nem tudok, csak azt, hogy arról szólt, hogy van egy marha jól kereső banktisztviselő, és annak a családja: feleség, két gyerek, szenilis nagypapa (nyálát csurgatja), lebénult nagynéni. És ő tartja el, ő a tengelye az egész családnak. És akkor jön egy influenza járvány és ő is megkapja az influenzát és vele mindent, ami ilyenkor a családfőnek jár: tehát madártejet, limonádét, stb.

Nagyon gondosan ápolják. Meggyógyul, az influenzának már híre s hamva sincs, de köhécsel. És a köhécselése megmarad. És akkor a végén elmegy – van egy gyerekkori orvos barátja – és azt mondja:

– Te, mi a fene van velem? Már rég elmúlt az influenzám és még mindig folyton köhögök!

Az orvos küldi ide, küldi oda vizsgálatra (előre-hátra), és egy délután leülnek és azt mondja az orvos: – Nézd, gyerekkori barátok vagyunk. Te egy erős ember vagy! Én téged nem akarlak becsapni. Tüdőrákod van.

Nagyot hallgatnak, aztán a pasi elmegy,  megy a boulevard-okon és tárgyal az Istennel. És azt mondja:

– Nézd, Uram! Én elfogadom, hogy ennyi időt mértél ki nekem. (Megkérdezte az orvost, hogy: mennyi időm van hátra? Hát, azt nem lehet tudni, mondta az orvos, de olyan hat-nyolc hónapot még talpon maradhatsz.)

És azt mondja az Istennek:

– Én elfogadom, legyen 6-8 hónap. De ez legyen csak az enyém! Ezt én senkivel nem osztom meg. És úgy érzi, hogy a Jóisten rábólintott, bemegy a bankba, kiszedi az összes pénzüket. Nem szól a családjának semmit, elutazik Marseilles-be. A Marseilles-i kikötőben, egy ilyen lebujban kivesz egy szobát és elkezd ott élni. És egyszercsak kinyílik előtte a világnak egy teljesen más része, amit ő nem ismert: matrózok, csempészek, bűnözők, kurvák, férfi prostituáltak: azoknak a világa, ahol másfajták a kapcsolatok, másfajták a barátságok, másfajták a szerelmek.

És ő egyik ámulatból a másikba esik. Aztán átmegy Észak-Afrikába, ahol még különbeket lát, valami egészen mást, mint amit ő az európai fővárosokban megszokott. És így telik el 5-6-7-8 hónap, és ő még mindig talpon van.

És akkor visszamegy Párizsba. Fölkeresi az orvos barátját és azt mondja neki:

– Te ide figyelj! Vizsgálj már meg, hogy hol tart az én daganatom? Hát még mindig egész jól vagyok, pedig már elmúlt 8 hónap!

És nézi őt a haverja és azt mondja csendesen:

– Jó, hát akkor mondok neked valamit! Sose volt tüdőrákod. De láttam, hogy hogyan élsz, bebetonozva egy kispolgári családnak az életformájába; ami neked rettenetesen szűk, amiben szenvedsz, és rájöttem arra is, hogy te olyan hülye vagy, hogy neked egy halálos ítélet kell ahhoz, hogy ki tudd magad szabadítani ezekből a bilincsekből.

Jött egy alkalom és én meghoztam neked ezt a szívességet. És? Mi történt? Minden ember túlbecsüli magát! A családod megvan. A gyerekek már iskolába járnak, a feleségednek már udvarolnak. A nagypapa nyálzik. Stb. Minden, minden rendben van! Kibírták nélküled az életet! Ennyi a tanulság! Nem kell olyan hülyének lenni, hogy egy halálos ítélet kelljen ahhoz, hogy valaki merjen a szíve és a saját törvényei szerint élni. Itt a vége a dolognak tulajdonképpen azzal, hogy nem szabad gyáván élni. Én ezt nagyon komolyan mondom -, ugyanis az ifjúság, a fiatalság elhoz alkalmakat, kalandokat, érdekes helyzeteket, amiket ki lehet kerülni, csak tudni kell, hogy SOHA TÖBBÉ NEM JÖNNEK VISSZA!”

Köszönöm a megosztást!
  • 91
  •  
  • 2
  •  
  • 91
  •  
  • 2
  •  

Nézd meg ezeket is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás