Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger
Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger című versét két héttel a nevezetes 1848-as március 15-i forradalmi események után írta. Az ezen a napon előadott Nemzeti dal és a forradalom előtt egy évvel írt A nép nevében mellett ez az egyik legismertebb forradalmi verse.
Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger
Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.
Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.
Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.
Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;
Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!
Pest, 1848. március 27 – 30.
Petőfi Sándor költészetének jellemzői:
- Szenvedélyes hangvétel: A versek tele vannak energiával, lelkesedéssel és harci szellemmel.
- Hazafias érzelmek: A versekben erősen kifejeződik a hazaszeretet és a magyar nép iránti elkötelezettség.
- Forradalmi eszmék: A versek a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméit hirdetik.
- Erős képek és hasonlatok: A versek élénk képekkel és hasonlatokkal teszik még hatásosabbá az üzenetet.
- Könnyen megjegyezhető ritmus és nyelv: A versek ritmusa és nyelvezete könnyen megjegyezhető, így gyorsan terjedtek a nép körében.
Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja. Költészete ma is aktuális, és üzenethordozó erővel bír a szabadság és a jogsértések elleni küzdelemben.
