Mi az a tömjén és tömjénezés?
A betlehemi háromkirályok aranyat, mirhát és tömjént vittek a kisded Jézusnak ajándákba. A tömjén a mirhához hasonlóan egy balzsamfa mézgás gyantája. Már az ókorban is használták füstölőszerként, napjainkban japán sintoista, a hindu és katolikus szertartások kelléke. A folytatásban még több érdekességet elárulok, a bibliából is ismert növényről.
Mi az a tömjén?
A tömjént a mirhával együtt az Újszövetségből, többek közt Máté evangéliumából ismerhetjük. Jézus születésekor napkeleti bölcsek a betlehemi csillag vezérletével érkeztek a kisded jászolához a júdeai Betlehembe. Kincsesládjukban aranyat, tömjént és mirhát hoztak. Az arany a királynak, a tömjén az Istennek, a mirha az érettünk meghalt és feltámadt Megváltónak szólt.
A mirha fajok (Commiphora spp.) Északkelet-Afrika és Arábia félsivatagos helyein őshonos szárazságtűrő cserjék vagy kis fák. Gyantajárataikban termelődő illatos mézgák sebzéskor kifolynak, és a sebet megkeményedve lefedik. Ezzel a fertőzésektől védik a növényt.
A tömjénfafajok (Boswellia spp.) a fűszerszagúak rendjébe, a balzsamfafélék családjába tartozó, Északkelet-Afrikában és Délnyugati Ázsiában honos növény. A kérgéből kivont gyantát füstölőszerül használják templomokban.
A bibliai tömjént a valódi tömjénfa (Boswellia sacra) adta, jelenleg a B. frereana-ból is előállítják. A tömjénfa kérgének bemetszésekor előcsorduló tömjén a napsütés hatására megkeményedik, és így lekaparhatóvá válik.
A fák csapolását négy hónapon át végzik, ezalatt egy-egy fa akár 10 kg gyantát is adhat. Valamennyi gyantatípus különböző minőségekben érhető el – ez elsősorban a betakarítás időpontjától függ, továbbá kézzel is osztályozzák őket.
A tömjén füstölőként való használatán túl egyéb módon is hasznosítható. A növényekből készült kivonatot az ájurvédikus orvoslás során több száz éve használják. Újabban vizsgálatok igazolták, hogy a valódi tömjénfa kivonata jótékony hatást gyakorol asztma és néhány gyulladásos megbetegedés esetén. Nyugat-Afrika területén az afrikai tömjénfa (Boswellia dalzielii) kérgét lázcsillapításra, reumás és gyomor- és bélrendszeri problémákra alkalmazzák.
Tömjénezés: tömjén füstölés
Füstölőszerként már az ókori egyiptomi, a japán sintoista, a hindu és más vallási szertartásokban is használlták. A tömjénfüstölő (latin thuribulum) olyan, többnyire vallási célú edény, melyben füstölés végett tömjént égetnek, ez a tömjénezés.
Az egyiptomiak nézete szerint a tömjén füstje az égbe vitte az imádságot, és a halottért való tömjénezés az elhunyt lelkét elvezette a túlvilágra. A fáraók expedíciókat küldtek hajón Dél-Arábiába, a tömjénfa hazájába, hogy a helyszínen jelentős mennyiségeket szerezhessenek be a tömjénből.
A zsidók az egyiptomi kivonulás után megtartották a tömjénezés egyiptomi szokását, illatáldozatnak nevezték.
Keleten, Indiában is már többszáz évvel Krisztus előtt meghonosodott a tömjénezés. A görögök a föníciaiaktól, a rómaiak pedig a görögöktől vették át a tömjénégetést istentiszteletre. A rómaiak naponta mutattak be tömjénáldozatot.
A ma használt füstölő a 9. századtól jelent meg a nyugati egyházban. A középkorban néha drágakövekkel volt kirakva, és a templom értékes kincseinek tárgyát képezte.
A fémből készült füstölőt láncokra felfüggesztve napjainban is számos keresztény egyházban használják. Beleértve a római katolikus, a maronita katolikus, a keleti ortodox, az örmény apostoli és a antikhalkédóni egyházakat, valamint egyes evangélikus, ókatolikus, egyesült metodista, református egyházakat, az anglikán közösséget.
A római katolikus egyházban ma három láncon függő edénykét használnak és egy negyedik lánc segítségével az edény fedelét felhúzva lehet a parázsra tömjént szórni. A füstölőhöz tartozik a navicula („kis hajó”), a talpas hajócskára emlékeztető edény, amelyben a tömjént tartják.
A parázsra szórt tömjén illatos füsttel ég el; ez kifejez hódolatot és imádást az oltáriszentség előtt, tiszteletet az evangéliumos könyv, a miséző személye, a nép vagy a halott iránt, ünnepélyességet a körmenetek alkalmával, templom- és oltárszenteléskor stb.[20]
A tömjén a magyar népi hiedelemvilágban elterjedt rontáselhárító.
