Magyar Szent Korona kalandos története: túlélte az évszázadokat

A Magyar Szent Korona, a magyar királyok legfontosabb jelvénye, több mint ezer év óta meghatározó szerepet játszik a magyar történelemben. Ez a koronázási ékszer nem csupán egy szimbólum, hanem egy olyan tárgy, amelynek sorsa szorosan összefonódott Magyarország történelmével. A Szent Korona kalandos útja tele van drámai eseményekkel, megpróbáltatásokkal és csodás megmenekülésekkel, amelyek egyedülállóvá teszik Európában.

A Szent Korona eredete és szerepe

A Szent Korona pontos eredete homályba vész, és számos legenda övezi. A korona két részből áll: az alsó, úgynevezett görög rész (a corona graeca) és a felső, úgynevezett latin korona (a corona latina). Egyes történészek szerint a koronát II. Szilveszter pápa küldte I. István királynak, amikor megkoronázták 1001. január elsején – ami az akkori Julianus naptár szerint karácsony volt -, ezzel elismerve Magyarországot keresztény királyságként.

Mások szerint a korona különböző részei eltérő időpontokban kerültek a királyok birtokába. Egyes történészek úgy vélik, hogy az Árpád-ház idejében, magyar mesterek keze alatt készült a koronázási ékszer.

Aranyból készült, de díszítéseiben számos más nemesfémmel és drágakővel is találkozhatunk. Az arany mellett ezüst, üveg és különböző színű zománc is szerepet kapott a díszítésben. A koronát számos drágakő díszíti, köztük gránátok, zafírok és gyöngyök.

A korona pontos súlya az évszázadok során végzett különböző restaurálások és módosítások miatt változhatott, de becslések szerint körülbelül 2 kilogramm.

A tetején található aranyból kereszt a legjellegzetesebb eleme, amit a 16. században illeszthettek a tetejére. A korona keresztjének dőlésszöge időről időre változott, ami számos elméletet szült. Egyesek szerint a dőlés szimbolikus jelentéssel bír, mások szerint egyszerűen csak a korona súlypontjának eltolódása miatt következett be.

A korona kalandjai: menekülések és égi jelek

A Szent Korona története során elképesztően sokat utazott. Ahogy az idők során változott a politikai helyzet, mindig más-más városban őrizték. A listán szerepel Székesfehérvár éppúgy, mint Veszprém vagy Visegrád. Ezek azon még csak békés költözések voltak. Többször is veszélybe került, gyakran kellett menekíteni, rejtegetni, sőt nem egyszer el is hagyta hazánk területét.

A tatárjárás, a török hódoltság és a különböző háborúk során a koronát többször is el kellett rejteni, hogy megóvják az ellenségtől. Az egyik legemlékezetesebb esemény 1241-42-ben történt, amikor IV. Béla király a tatárjárás elől menekülve magával vitte Dalmáciába.

Az Árpád-ház kihalása után, a 14. század elején II. Vencell cseh királynak ajánlották fel, aki a fia fejére helyeztette. A kamasznak azonban annyira nem sikerült megszilárdítania hatalmát, hogy apjának hadsereggel kellett érte jönnie. A bukott uralkodó katonai védelem mellett a koronával a fején egyszerűen kilovagolt az országból és meg sem állt Prágáig.

Ám egy katonai szerződés nemsokára arra kötelezte, hogy mondjon le a koronázási ékszerről.és szolgáltassa ki Anjou Carobertónak, aki később Károly Róber néven lett magyar király. Ő azonban Bajor Ottónak adta oda. Ottó ekkor elindult Magyarországra, hogy megszerezze a hatalmat. A veszelyes úton úgy próbált gondoskodni pótolhatatlan tárgy biztonságáról, hogy egy víztartó edényben dugta el. Csakhogy az éjszakai utazás során eloldódott a szíj, amely ezt a nyeregkápához erősítette, és az elveszett.

A főemeberek órákkal később rohantak hanyat-homlok vissza, hogy megkeress. Nagy volt a megböbbenés, amikor sikerült épségben megtalálniuk a forgalmas úton. A Képes krónika égi jelként értelmezi az esetet.

Leleményesség vezetett a koronázáshoz

A 15. században is vörös bársonypárnában utaztatták. Amikor Albert király vérhasban meghalt, várandós felesége Luxemburgi Erzsébet úgy vélte, fiút fog szülni és tisztában volt azzal, hogy csak úgy biztosíthatja számára a trónt, ha ezet a koronát helyezik a fejére. Megbízta hát hűséges udvarhölygét, Kottanner Jánosnét, hogy lopja el a visegrádi várból.

Az asszony egyetlen segítővel indult útnak. Az éjszaka leple alatt lereszelték a lakatokat, kinyitották a ládákat, majd a korona megszerzése után mindent visszazártak, és újra lepecsételtek. Veszélyes kalandok után érkeztek vissza a komáromi várba a bársonyvánkosba rejtett kinccsel, kis híja volt, hogy a Duna jege be nem szakadt alattuk. Ezután nem volt akadálya annak, hogy Székesfehérvárott az ősi szokás betartásával trónra ültessék a tizenkét hetes kisbabát, V. Lászlót.

A 16. században, a török hódítás idején a korona ismét menekülni kényszerült. II. Ulászló király a Szent Koronát Pozsonyba vitette, hogy megóvja a törökök elől. Később, a Habsburg-uralom idején, több alkalommal is Bécsbe szállították a koronát, ahol szigorú őrizet alatt tartották.

A korona egyik legismertebb kalandja 1849-ben történt, amikor a szabadságharc leverését követően Kossuth Lajos és társai menekítették a koronát. Kossuth kormánya attól tartott, hogy a Szent Korona a császári seregek kezére kerül, ezért úgy döntöttek, elrejtik azt. A korona egy időre elásva rejtőzött az Orsova melletti erdőben, és csak 1853-ban találták meg és hozták vissza Magyarországra. Majd a koronát elvitték Bécsbe, és a kiegyezés után került vissza Magyarországra.

Az utolsó magyar koronázás 1916. december 30-án tortént, ekkor koronázták meg Budapesten IV. Károlyt, és feleségét, Zita Bourbon–parmai hercegnőt. A két világháború között a koronát a budapesti Nemzeti Múzeumban őrizték.

A tengerentúlról is hazatalált

Az egyik legdrámaibb fejezet a korona történetében a második világháború végén játszódott le. 1944-ben, a német megszállás idején, a korona ismét menekülni kényszerült. A front elől először Mariazellbe került, majd Pajtás Ernő koronaőr és társai benzineshordóba rejtették és elásták. Mire az amerikaiak megtalálták, teljesen tönkrement.

Először egy frankfurti bank trezorjában helyezték el, majd néhány év múlva az Egyesült Államokba vitték, ahol Fort Knox katonai támaszponton tárolták.

Végül 1978-ban tért vissza Magyarországra, Jimmy Carter amerikai elnök döntésének köszönhetően adták vissza ünnepélyes keretek között a magyar népnek. A koronát és a jelvényeket restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, két évtizeden át itt állították ki.

1999. december 21-én az Országgyűlés elfogadta a Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi. I. törvényt, melynek értelmében a Szent Koronát 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) mai helyére, a Parlament kupolacsarnokába szállították át.

A Szent Korona szimbolikája és jelentősége

A Szent Korona nem csupán egy királyi jelvény, hanem a magyar államiság egyik legfontosabb szimbóluma is. A középkori Magyarországon a koronázás csak akkor volt érvényes, ha a koronázó király a Szent Koronát viselte, és az esztergomi érsek végezte a szertartást Székesfehérváron. Ez a hagyomány az idők során szerves részévé vált a magyar jogrendszernek és a koronázási rítusnak.

A korona jelentősége az évszázadok során folyamatosan változott. Eleinte a királyi hatalom szimbóluma volt, majd a középkortól kezdve a magyar államiság jelképévé vált. A Szent Korona-tan szerint a korona a magyar állam lelke, amely a király személyétől függetlenül is létezik.

A Magyar Szent Korona története a magyar történelem tükre: tele van hősiességgel, kitartással és a megmaradásért folytatott küzdelemmel. Bár a korona hosszú évszázadok során számtalan veszélynek volt kitéve, mindig visszatért Magyarországra, és ma is az Országházban őrzik, mint a nemzet egyik legnagyobb kincsét..

Egyedi megjelenése és szimbolikája miatt évszázadok óta az ország függetlenségének és egységének jelképévé vált.

Érdekességek a Szent Koronáról

• A titkos felirat: A korona belső felületén egy görög nyelvű felirat található, amelynek pontos jelentése máig vitatott.
• A koronázási szertartás: A magyar királyok koronázási szertartása a Szent Korona körül zajlott, és ez a szertartás a világ egyik legrégebbi folyamatosan használt koronázási szertartása.
• A korona mint nemzeti szimbólum: A Szent Korona a magyar nemzet összetartozásának egyik legfontosabb szimbóluma. A trianoni békeszerződés után a korona a megcsonkított Magyarország egységének jelképévé vált.

A korona története és jelentősége folyamatosan kutatás tárgyát képezi, és a magyar történelem egyik legizgalmasabb fejezete.

A Szent Korona ma

Ma a Szent Korona az Országház kupolacsarnokában található, és a magyar államiság egyik legfontosabb jelképe. Az országházi látogatások csúcspontja a kupolacsarnok meglátogatása, ahol sajnos tilos a fényképezés. A földrengésbiztos vitrinben őrzik, az állagának megóvása érdekében levegő helyett nitrogén veszi körül. Megvilágítása során nem éri természetes fény.

Az Országház látogatása nemzeti ünnepeinken, így augusztus 20-án is ingyenes.

Még több érdekességet olvashatsz a magyar koronáról a wikipédiában.