Luca-napi szerelmi jóslások

Őseink a december 13-i Luca napot tartották ez egyik legnagyobb jövendölő napnak. A következő év termésére vonatkozó előrejelzés mellett a Luca-napi szerelmi jóslások voltak a legnépszerűbbek. Az eladósorban lévő lányok több módot is találtak arra, hogy előrelássák jövőjüket, leendő párjuk nevét.

Luca-napi szerelmi jóslások

Luca-napi szerelmi jóslások

Az eladósorban lévő lányok rengeteg praktikákat alkalmaztak a szerelmi jóslásokhoz, párválasztáshoz, házasságkerítéshez. A mezőgazdasági munkák befejeztével a tél a párválasztás és az udvarlás egyik legfontosabb időszaka volt. Advent idején már a házasságkötés is tilos volt, így az egészen a farsang végéig tartó időszak ideális volt a jóslásokra. Különösen a december 13-i Luca-napot tartották alkalmasnak jövendőmondásra.

A fiatalok a közös munkák során, a fonóban, kukoricafosztáskor találkoztak és ismerkedtek egymással. A lányok jóslásokkal, ráolvasással és más babonákkal akarták előrelátni sorsukat.

Luca-cédulák

Luca-nap estéjén a házasulandó korú lányok tizenkét egyforma papírdarabra felírtak egy-egy férfinevet, majd összehajtották őket és a párnájuk alá rakták. A következő nap reggelétől mindennap egy nevet a tűzbe hajítottak anélkül, hogy megnézték volna. Csak az utolsó cédulán lévő nevet nézték meg, ez mutatta meg a jövendőbeli nevét.

Gombóc főzés

Szintén 12 cédulát készítettek fiú nevekkel. A cédulákat azonban nem a párna alá tették, hanem gombócokba rejtették. A gombócok kifőzésekor az elsőként feljövő gombóc árulta el leendő férj nevét.

Jóslás almával

Főleg Szabolcsban volt divat, hogy a hajadonok Luca napjától karácsony napjáig minden reggel megettek egy almát. Majd miután karácsonykor az utolsó alma utolsó falatját is lenyelték, kimentek az utcára. Amilyen keresztnevű férfival először találkoztak, olyan nevű párt remélhettek.

További Luca-napi szerelmi jóslások

Szatmárban a lányok Luca nap estéjén bal kézzel font fonalat kötöttek a derekukra, azt remélvén, hogy megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük.

Azért, hogy a következő évben megtalálják a párjukat, Luca napján a lányok összesöpörték a konyhát, a söpredéket kivitték az udvarra és körbe forogva szétszórták.

Az a lány, aki kíváncsi volt arra, hogy mikor kötik be a fejét, Luca napján megrúgta a disznóól oldalát. A disznó röfögések száma elárulta, hány esztendő múlva megy férjhez.

Szintén házasságjósoló népszokás volt, hogy Luca napján a lányok meggyfaágat vágtak, vízbe tették. Ha az ág kizöldült karácsonyig, a lány a következő évben férjhez ment.

Lucázás, kotyolás, palázolás a fiúk termékenységvarázsló szokása volt. Nyugat- és Dél-Dunántúlon a fiúgyermekek kisebb csoportokban hajnalban házról házra jártak. A házba betérve engedélyt kértek, s ha megengedték, akkor ráültek egy tuskóra vagy szalmára és elkezdték az éneküket. Ettől remélték, hogy majd meghozza a gyermekáldást a családba.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük