Juhász Gyula: Consolatio

Bármilyen fájdalmas is eltávozott szeretteinkre való emlékezés, lelkünk még is megköveteli, kiharcolja. Fogadd szeretettel Juhász Gyula: Consolatio című versét, melynek kezdő sorai így hangzanak: „Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.”

Juhász Gyula: Consolatio 

Juhász Gyula: Consolatio

Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.
Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyog egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren.
Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább, szűz gondolatként.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük