Juhász Gyula: A szabad jövő lovagjai
Juhász Gyula: A szabad jövő lovagjai című versét ajánlom szeretettel, amellyel a költő Sárkányölő Szent György hősiességére emlékezik.
Juhász Gyula: A szabad jövő lovagjai
Szent György lovag a sárkányt győzte le,
A sárkánynak volt tizenkét feje,
A sárkány, mely bennünket porba fú,
Ezerfejű és millió karú.
Dalokkal őt hiába áltatod,
Dologgal őt hiába áltatod,
Ő mindig többet követel: Szived.
Agyad, véred, mind, mind hozzáviszed!
Szent György lovagja a jövőnek az,
Ki nemcsak vallja, hogy vesszen e gaz,
De harcol is kitartón ellene,
Mert küldi az Igazság szelleme!
Áldott, akit nem bódít e fene
Baziliszkusznak bűvölő szeme,
Ki tudja, hogy ős ellensége ez
S feléje eszmét és erőt szegez.
Igazságdárdák, vígan szálljatok,
Vén szörny szívébe eltaláljatok,
Romlott szívébe, amely szívtelen:
A kegyetlennek nincsen kegyelem!
További Juhász Gyula versek
Rorate vagy hajnali mise vagy angyalmise vagy aranyos mise a római katolikus egyházban advent első vasárnapjától karácsony első napjáig minden nap hajnalban tartott szentmise. Juhász Gyula verse ezt a rituálét mutatja be.
Június 21-e a nyári napforduló ünnepe, a csillagászati nyár kezdete. Ekkor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka. Már a kelták, germánok is ünnepelték, tőlük eredeztethető a Szent Iván-napi tűzünnep, ami a mai naptár szerint június 23-ról 24-re virradó éjszaka. Juhász Gyula: Emlék című verse egy csodálatos Szentiván éj emlékéről szól.
