Jégtörő Mátyás napja – február 24
Mátyás, Gergely két rossz ember, tartja a mondás, utalva arra, hogy a február 24-i Mátyás napja és a március 12-i Gergely nap között gyakran még nagy hidegek vannak. A február 24-i Jégtörő Mátyás napjához több időjárási jóslat is társul. Hogy az idén bevállnak-e, majd elválik.
Jégtörő Mátyás napja
A február 24-i Jégtörő Mátyás napjáról elődeink úgy tartották, hogy ahol a február 19-i Zsuzsanna nap nem vitte el a fagyot, ott majd Mátyás töri meg a tél uralmát. Mátyás ront, ha talál, azaz megolvasztja, megtöri a jeget. Ha nem talál, csinál, azaz ha már nem talál jeget, akkor faggyal köszönt be. Ezen a napon a Nap a Halak jegyébe lép.
A Mátyás Bibliai eredetű név, a héber Mattatiás név latin Matthias formájából származik. Isten ajándéka jelentéssel bír.
Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje. A halászok ezért is tartják jelesnek ezt napot, mert ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép „Mátyás csukájá”-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.
Ki volt Mátyás?
Mátyás bibliai személy, de nem volt az eredeti tizenkét apostol között. Jézus halála után az áruló Júdás felakasztotta magát, így az apostolok tizenegyen maradtak. Krisztus feltámadása után az apostolok a tanítványok közül Mátyást választották maguk közé, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék.
Mátyás Júdeában, később pedig Etiópiában hirdette a hitet. A pogányok többször megkövezték, majd bárddal lefejezték. Ezért ábrázolták bárddal vagy szekercével, s választották az ácsok és mészárosok védőszentjüknek.
Mátyás-napi népszokások
A hazai télűző népszokások része volt Baranya megyében, hogy februás 24-én, Mátyás napján fogták ki a halászok „Mátyás csukáját”. A hagyomáyn úgy tartja, hogy ezen a napon kezdenek el ívni a csukák, ezért a vizek melletti halászfalvak, például Kölkeden élők átszázadokon át ezen a napon várták a csukák érkezését.
Ha a babona szerint sikerrrel jártak, és a csuka horogra akadt, az az egész éves bő halfogás előjelének számított.
