Halottak napja

A katolikus keresztény Halottak napja nem tévesztendő össze a szintén katolikus Mindenszentek napjával, főleg nem a kelta hagyományokon nyugvó örömünneppel, a Halloweennel.

Mi a Halottak napja és mikor van?

A Halottak napja a katolikus egyházban a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Általános szokás szerint az előtte való nap, mindenszentek napján a hozzátartozók rendbe hozzák a sírokat. Virágokkal, koszorúkkal díszítik a sírhelyeket és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, hogy „az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének.

Az idegenben elhunyt, az ismeretlen földben vagy távol nyugvók emlékének a temetőkeresztnél szokás gyertyát, mécsest gyújtani. Évszázadokkal ezelőtt egyes helyeken máglyát gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak. Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, épp annyi szál, ahány halottja volt a családnak.

A református egyház számára nem hivatalos ünnep a Halottak napja. A római katolikusokkal és más felekezetűekkel együtt élve azonban a reformátusok is kivételes napnak tekintik. A református egyház úgy tartja, ez a nap jó alkalom arra, hogy az elköltözött szentek (minden hívő szent az Úr Krisztus kegyelme által) halálával és halál utáni életével, illetve a kárhozattal kapcsolatosan megemlékezzenek. Az elköltözött szentekre – szülőkre és gyermekekre, testvérekre és rokonokra vagy bárki másra – emlékeznek az életben lévők.

A hiedelmek szerint ezen a héten nem szabad a földeken munkálkodni, mert azzal megzavartjuk a halottak nyugalmát. Aki bízik még a jó időben nyugodtan halassza a kertészkedést későbbre, aki viszont nem az vessen magára, ha a földtúrással magára haragítja a szellemeket. Szóltam előre!