A március 12-i Gergely-nap hagyományai és a gergelyjárás
A március 12-i Gergely-nap gazdag néphagyománnyal rendelkezik Magyarországon. Tavaszkezdő, melegváró napnak tartották. A Juliánus-naptárban ekkorra esett a tavaszi napéjegyenlőség. A naphoz kapcsolódik a Gergely-járás. Ez egy régi magyar népszokás, amelynek célja a diákok számára adománygyűjtés volt.
Gergely-nap: március 12 hagyományai
Több szentet is hívtak Gergelynek, de ezen a napon I. (Nagy) Gergely pápára emlékezünk, akit 604-ben avattak szentté. Nagy Gergelyt a katolikus egyház egyik legjelentősebb alakjának tartják, kiemelkedő szerepet játszott a hit terjesztésében, a szerzetesrendek megalapításában, és a gregorián éneklés kidolgozásában is. Őt tartják a diákok és az iskolák védőszentjének is.
Gergely napja időjósló nap is, több szólás is kapcsolódik hozzá:
- „Megrázza még szakállát Gergely“, vagyis előfordul, hogy e napon havazik.
- Gergely napján zivatar, nem lesz jó idő hamar”.
- Rendszerint hideget hoz: Gergely uram nagy ravasz, hidegre vál’ a tavasz.
- Mátyás, Gergely két rossz ember, mert mindkét napon lehűl az idő.
Hagyományosan azt tartották, hogy az égből hulló hó mindig tiszta és fehér, emiatt sokan Gergely havának nevezik.
Gergely napján vetették a búzát, rozsot, hüvelyeseket és a palántának való magokat.
Egyes vidékeken ezen a napon Gergely-pogácsát sütöttek, melybe apró pénzérméket rejtettek. Aki a pogácsájában pénzt talált, szerencsésnek számított.
A Gergely-járás mára már sok helyen feledésbe merült, de a Gergely naphoz fűződő időjárási és termésjóslási hiedelmek, valamint a Gergely-pogácsa sütésének szokása még ma is élő hagyománynak számít.
Gergely-járás
A Gergely-járás egy régi magyar népszokás, amelynek célja a diákok számára adománygyűjtés volt. A Gergely naphoz legközelebb eső vasárnapon a diákok csoportokba szerveződtek, és felpántlikázott kalapban házról házra jártak. A katonai toborzás mintájára a szereplők gyakran különféle katonai rangokat viseltek (pl. generális, kapitány) , ezért „szent Gergely vitézeinek” is nevezték őket.
Énekeket daloltak, verseket szavaltak, és adományokat kértek a tanító díjazására, az iskolai felszerelések javítására, vagy a szegényebb diákok támogatására.
Eredetileg többszereplős dramatikus játékot adtak elő. Országosan ismert volt, de élő gyakorlatát csak a Dunántúlról és palóc vidékekről gyűjtötték.
A Gergely-járás több szövegből összetett énekének legjellegzetesebb darabja a „Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján”, „Régi szokás szerint, menjünk Isten szerint iskolába…” kezdetű ének volt. Ezenkívül az énekhez kapcsolódhatott a szereplők tréfás bemutatkozása, továbbá jókívánságmondókák és tréfás adomány kérés (pl. latinnal kevert szöveggel) stb.
A szokás iskolai ünnepségben gyökerezik, amelyet IV. Gergely pápa rendelt el 830-ban I. Szent Gergely tiszteletére.
Gergely-napi mondóka
Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.