Debreceni Virágkarnevál története dióhéjban – az első 20 év képekben
Hazánk egyik leghíresebb és leglátványosabb rendezvénye a Debreceni Virágkarnevál, amit kisebb kihagyásokkal 1966 óta rendeznem meg Hajdú-Bihar megye székhelyén. A virágkocsik felvonulására hagyományosan az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án kerül sor, de már napokkal előtte megkezdődnek a rendezvények. A Virágkarnevál története sor érdekességgel szolgált, most az első 20 év legjelentősebb eseményeiből szemezgettem.
Debreceni Virágkarnevál története dióhéjban
A legújabb kutatások szerint már 1905-ben volt egy látványos virágkorzó Debrecen főutcáján, amit jótékonykodás címén rendeztek. A cél az volt, hogy a befolyt bevételből mentőkocsikat szerezzenek be.
Mások szerint már előtt is létezett ilyen megmozdulás, amit egy virágokkal feldíszített kerékpárt megörökítő 1900-as fénykép támaszt alá.
Az első hivatalos karnevált azonban csak 1966-ban tartották. A hatalmas sikerre tekintettel vált éves rendezvénnyé. Az első karnevál évében csak a háztartások kis százaléka rendelkezett televízióval, a Magyar Televízió pedig még el sem kezdett kísérletezni a színes technikákkal, így igencsak kevesen láthatták a nagyszabású felvonulást.
Az első években csak hazai fellépők és középiskolás csoportok kísérték a gyárak, állami vállalatok dolgozói, kiskatonák által feldíszített virágkocsikat.
Pár év múlva jelentek meg a külföldi csoportok, először a szocialista országokból, a rendszerváltás után pedig a világ minden részéről.
Az 1979 és 1983 között azonban 4 évben is elmaradt a fesztivál. 1984 óta folyamatos és töretlen a sikere.
Napjainban augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Esztergomban, a nagy mise után két virágkocsit megáld az esztergomi érsek és ezzel veszi kezdetét az ünnepségsorozat. Augusztus 21-én pedig a virágkompozíciók egy része útra kél, hogy Aradon is megcsodálhassák az alkotásokat.
Az első 20 év képekben
A rendhagyó időutazáshoz a Debreceni Virágkarnevál Facebook oldaláról válogattam az első két évtized képeiből és média visszhangjából. Nézzük, mit mesélnek, mit üzennek a mai kor emberének a régi felvételek!
1966
„Augusztus 20-án megrendezték Debrecenben az első országos virágkarnevált. A rendezvényt nagy érdeklődés kísérte. A Debrecen Városi Tanács kezdeményezése megnyerte a lakosság rokonszenvét és egyben megnyugtató alapot szolgáltat a következő években lebonyolításra kerülő virágkarneválok megrendezéséhez.”
1967
„A felvonuló tíz vállalat és hat iskola csaknem húsz kompozícióját kertészeti szakemberekből álló zsűri bírálta el. Nagy sikert aratott az a virágtál, amellyel a Miskolci Kertészeti Vállalat képviseltette magát.” „A Kerekes telepi fürdő társadalmi munkában való parkosításáért és rendbentartásáért a Hazafias Népfront körzeti bizottsága egy televíziót kapott.”
1968
„Orkánerejű szél futkározott augusztus 20-án reggel a debreceni utcákon, de a virágkarnevál híveit nem tudta elriasztani. A színpompás menetet hatalmas nézősereg követte figyelemmel a Nagyállomástól a nagyerdei stadionig.”
1969
„Az idén először külföldiek is részt vesznek a karneválon. Debrecen testvérvárosának, a bolgár Sumennek képviselői – nemzeti hagyományaikhoz híven – rózsából készítették kompozíciójukat. Az Európai Virágszövetség (Fleurop) svájci képviselete szintén elküldte kompozícióját.”
1970
„A karnevál díjnyertes kompozíciói este az elsötétített főutcán, reflektorok kíséretében, tízezrek érdeklődése mellett vonult végig. A felvonulási menetet toronyzene vezette be, és színpompás tűzijáték zárta.”
1971
„Újból színt és vidámságot jelentett a karneválon a műanyaggyár ötlete, a „Daktari” megelevenítése.”
„Az eredményhirdetés után sokan vették körül a természet nagy ismerőjét és szeretőjét, a zsüri egyik tagját, Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendezőt, aki a következőket mondotta: „Nincs még egy ilyen vidéki város, mint Debrecen, amely ilyen szépen, ilyen nagy tömeget mozgató eseménnyel köszöntené az alkotmány ünnepét. Sokféle dícsérő jelzővel lehetne illetni a karnevált. Én úgy fogalmazok, nagyon kedves, maradandó volt.”
1972
„Nagydíjas lett a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola kompozíciója, melyet az olimpiai eszme ihletett.”
1973
„Már augusztus 18-án megkezdődött a hagyományos Kelet-magyarországi Néptáncfesztivál a nagyerdei szabadtéri színpadon. A fesztiválon többek között részt vett a hajdúböszörményi Bocskai Néptánc Együttes, a Debreceni Népi Együttes és az Építők Hajdú Táncegyüttese.”
1974
„A vállalatok kategóriájában első lett és 80 ezer forint jutalmat kapott a MÁV Járműjavító és a Hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezet közös kompozíciója. A virágból kirakott első gőzmozdony mása, mely a téesz legfontosabb mezőgazdasági terményeit szállította, méltán aratott nagy sikert.”
1975
„A Tóth Árpád Gimnázium Szinyei Merse Pál Majális című képét megjelenítő virágkocsiját esernyős lányok színpompás, igazi karneváli menete kísérte.”
1976
„A Debreceni Kertészet hatalmas virágkocsija Debrecen és a Rákócziak kapcsolatát szimbolizálta a Nagytemplommal és a Rákóczi-haranggal. A kompozíciót Rákóczi korabeli ruhába öltözött lányok és fiúk kísérték.”
1977
„Nagy tetszéssel fogadta a közönség a Magyar Gördülőcsapágy Művek és a moszkvai I. számú Csapágygyár „Miska-kancsót” és „Maruszja babát” ábrázoló virágkocsiját, melyet a moszkvai gyár tánccsoportja és szovjet zenekar kísért. Zúgott a vastaps a stadionban, amerre a kompozíció elhaladt.”
1978
„A kompozíciók – készítésükhöz hárommillió szál virágot használtak fel – alkotmányunk ünnepéhez, a kubai VIThez, a moszkvai olimpiához kapcsolódtak, illetve a vállalatok tevékenységét, termékeit mutatták be, életképeket, mesejeleneteket elevenítettek meg.”
Köszönöm a képeket és az idézeteket a Debreceni Virágkarnevál Facebook oldalának, ahol további érdekes képek is megtalálhatók.
