Ady Endre: Őrizem a szemed
1919. január 27-én halt meg Ady Endre, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjedtek. Most az egyik legszebbnek tartott szerelmes verset hoztam el tőle. Ady Endre: Őrizem a szemed című verse 1916 januárjában íródott, s a Halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban.
Ady Endre: Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
További versek Ady Endrétől
Ady Endre: Párisban járt az ősz című költeményét 1906 augusztusában írta egyik kedvenc párizsi kávéházának teraszán. Az ősz korai beköszönte a halál leheletét juttatta Ady eszébe. Talán az is hozzájárult ehhez, hogy mindez a Szent Mihály sugárúton történt …
Ady Endre: Fölszállott a páva című verse a Vér és arany kötetben jelent meg 1907-ben. A vers népies szövege döbbenetes erejű és forradalmi hangvételű. Az alapeszme – a páva mint a szabadság jelképe – mellett ott van másik szimbólumként a vármegyeház, melynek tömlöcében senyvednek a szabadulásra váró rabok.
