Ómagyar Mária-siralom – az első magyar vers
Az Ómagyar Mária-siralom egyike a legkorábbi magyar nyelvemlékeknek. Ez az első fennmaradt magyar nyelvű vers, valamint a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke. A 13. században íródott egy latin nyelvű vers átköltéseként, a latin nyelvű Leuveni kódex lapjaira.
Ómagyar Mária-siralom
Nem tudtam, mi a siralom.
Most siralommal zokogok,
bútól aszok, epedek.
Zsidók világosságomtól,
megfosztanak én fiamtól,
az én édes örömemtől.
Ó, én édes Uram,
egyetlenegy fiam,
síró anyát tekintsed,
bújából őt kivonjad!
Szemem könnytől árad,
szívem bútól fárad.
Te véred hullása
szívem alélása.
Világnak világa,
virágnak virága,
keservesen kínzanak,
vas szegekkel átvernek!
Jaj nekem, én fiam!
édes vagy, mint a méz,
de szépséged meggyalázzák,
véred hull, mint a víz.
Siralmam, fohászkodásom
belőlem kifakad,
én szívemnek belső búja,
mely soha nem enyhül.
Végy magadhoz engem, halál,
egyetlenem éljen.
Maradjon meg az én Uram,
világ tőle féljen!
Ó, az igaz Simeonnak
bizony érvényes volt a szava.
Én érzem e bú tőrét,
melyet egykor jövendölt.
Tetőled válnom kell,
de nem ily szörnyű valósággal,
mikor így kínoznak,
én fiam, halálosan!
Zsidó, mit téssz törvénytelenül?
Fiam miért hal bűntelenül?
Megfogván, rángatván,
öklözvén, kötözvén megölöd!
Kegyelmezzetek fiamnak,
nem kell kegyelem magamnak!
Avagy halál kínjával,
anyát édes fiával
vele együtt öljétek!
(Leuveni kódex, 1300 körül;
Mészöly Gedeon értelmezése szerint)
Azóta sokat fejlődött, alakult a nyelvünk. A világunk változásával, a technika fejlődésével még napjainkban is bővül és változik. Magam egyszerű eszközeivel én is igyekszem tenni azért, hogy nyelvünk ne sorvadjon, ne sérüljön és továbbra is fennmaradjon.
Olvasnivalók a magyar nyelv szépségeiről
A magyar nyelvtörők amellett, hogy viccesek, nagyon hasznosak a beszéghangok megfelelő kiejtésének és a beszéd gördülékenységének gyakorlásában. Fontos szerepet játszanak a kisgyermekek beszédfejlesztésében, különösen a legnehezebben kiejthető R, D és M hangok formálásában. Felnőtt korban is érdemes néha elővenni ezeket és kipróbálni, hogy boldogulunk velük. Mutatom is, melyek szerintem a legnépszerűbb magyar nyelvtörők.
Újabb megcáfolhatatlan példát találtam a magyar nyelv szépségének és nehézségének bizonytására. A magyar és külföldi diák beszélgetése jól rávilágít a magyar nyelv összetettségére és bonyolultságára. Timár György írása annak idején Brachfeld Siegfried előadásában lett híres.
A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlék. Az első sora bizonyára mindenkinek ismerős az iskolai tanulmányokból: „Láttyátuk feleim szümtükkel mik vogymuk.” A többi része azonban már nem ennyire érthető, ezért is örültem, amikor ráleltem a mai irodalmi nyelvi átiratára.
