Ágh István: Virágosat álmodtam

Ágh István: Virágosat álmodtam című versét ajánlom szeretettel, ami mellé még két másik virágos verset is hoztam.

Ágh István: Virágosat álmodtam

Ágh István: Virágosat álmodtam

Édesanyám!
Virágosat álmodtam;
napraforgó virág voltam
álmomban.
Édesanyám!
Te meg fényes Nap voltál,
napkeltétől- napnyugtáig
ragyogtál!


Gyárfás Endre: Zsebrevágom a kiskertet

Zsebrevágom a kiskertet.

Elhiszed-, ha én mondom?

Ugyan, miért füllentenék?

Olyan puha tán az orrom?

Bal zsebemben egy-egy ágyás

répa, retek, karalábé,

jobb zsebemben tucat bokor

saláta és – csokoládé.

Hátsó zsebem mélyén egy sor

bársonyvirág, porcsinrózsa,

hajnalka a kerítéshez,

tátika a porhanyósba.

Minden zsebem kifordítom,

tartalmát a földbe vetem,

s ha majd serken a vetésem,

gyomlálgatom, öntözgetem.

Annyi lesz a répa, retek,

bele sem fér a zsebembe!

Salátának, karalábnak

három zsák is kevés lenne.

A virágok úgy pompáznak!

Örülhetnek anyukámék…

S ami marad a zsebemben,

mert – bölcsen – el nem vetettem:

megeszem a csokoládét.


Kosztolányi Dezső: Napraforgó

A napraforgó, mint az őrült
röpül a pusztán egymaga,
a tébolyító napsugárban
kibomlik csenevész haja.

Bolond lotyó – fejére kapja
a sárga szoknyáját s szalad,
szerelmese volt már a kóró,
a pipacs és az iszalag,
elhagyta mind, most sír magában,
rí és a szörnyű napra néz,
a napra, úri kedvesére,
ki részeg, s izzik, mint a réz.
Aztán eszelősen, bután
rohan a gyorsvonat után.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük