Égi csoda – december 21-én újra feltűnik a betlehemi csillag
2020. december 21-én, az év legrövidebb és legsötétebb napján különleges égi jelenségre számíthatunk: feltűnik az égen a betlehemi csillag. Olyan pompás látványosságnak lehetünk szemtanúi, amilyenre legközelebb 2080-ban számíthatunk.
Mi az a betlehemi csillag?
A betlehemi csillag a bibliából ismert történet fényjelensége. Háromkirályok csillagaként vagy egyszerűen karácsonyi csillagként is emlegetik. A biblában Máté evangéliuma szól a messiás megszületéséről és az ezt jelző különös fényjelenségről. Názáreti Jézus a júdeai Betlehem városában történt világra jöttét egy csillag jelezte az égen. Ezt a rendkívüli égi jelenséget követve találtak rá a napkeletről származó bölcsek az újszülött Jézusra.
Napjainkban a betlehemi csillag négy vagy ötágú, csóvával ábrázolt csillag, ami azt az égi jelenséget szimbolizálja, ami Jézus születésekor feltűnt az égen. A Palesztinához tartozó Betlehemben, a születés helyéül szolgáló barlang fölött áll a Születés temploma. A születés helyét egy fehér márványba foglalt ezüst csillag jelzi. Rajta latin felirat: “Itt született Szűz Máriától Jézus Krisztus”.
A biblia történet óta eltelt 2000 évben több elmélet is született arra, hogy mi volt a bölcseket vezérlő fénycsóva. Johannes Kepler (1571–1630) német matematikus, asztronómus és asztrológus elképzelése tűnik a legvalószínűbbnek. Elmélete szerint a betlehemi csillag nem üstökös volt, hanem a Jupiter és Szaturnusz planéták konjunkcióiból adódó jelenség és egy szupernóva megjelenésének a kombinációja kellett legyen. Tehát a Jupiter-Szaturnusz együttállása idézte elő az új „csillag” létrejöttét.
Mi lesz látható 2020. december 21-én az égen?
A Svábhegyi Csillagvizsgáló blogja írt arról, hogy 2020. december 21-én, az év legrövidebb és legsötétebb napján a Jupiter és a Szaturnusz olyan közel kerül egymáshoz, hogy látszólag szinte ütköznek. Az így létrejövő sugárzó fényes jelenséget hívják hagyományosan „betlehemi csillagnak” vagy a „karácsonyi csillagnak”.
A 20 évente bekövetkező konjunkció most kivételesen szoros lesz: a két bolygó mindössze 6 ívpercre közelíti meg egymást. Ehhez foghatót 1623 óta nem láthattunk, és 2080-ig nem is fogunk újra.
Mégis mit fogunk látni?
„A kevésbé éles szeműek szabad szemmel nem is fogják tudni különválasztani a két bolygót: fényességük és színük összeolvad majd egyetlen egyesült bolygóvá. Éles szemű megfigyelők azonban szabad szemmel is meg tudják majd pillantani a Szaturnusz jóval halványabb fénypontját a csillogó Jupiter mellett, egy igen látványos és szoros bolygó-kettőscsillagban gyönyörködve. Az együttállás legpompásabb vonásai távcsőben jönnek elő, itt a legkisebb műszer is csodákra képes már” – írják a szakemberek.
