Dorottya napja – a kertészek és virágárusok védőszentje

 

Dorottya napja

A Dorottya a latin eredetű Dorothea (jelentése: Isten ajándéka) név régi magyar változata. A Dorottya név a 16. században igen népszerű volt. Némi hanyatlás után a 18. században Csokonai Vitéz Mihály vígeposzának köszönhetően ismét ismertté vált. Csokonai a címszereplő komikus vénkisasszonynak adta a Dorottya nevet.

Ki volt Dorottya és hogy lett a kertészek és virágárusok védőszentje?

Dorottya a keresztény római polgár Dorus (görögül: ajándék) és Thea (jelentése: istennő) harmadik leányaként született a mai Törökország területén, Kappadókiában Kr. előtt a 3. században. A vallásos hitben nevelkedett szép fiatal lányba beleszeretett a helyi uralkodó, de Dorottya nem viszonozta az érzelmeit, Krisztus jegyesének tartotta magát.

Az uralkodó minden áron meg akarta bosszulni az engedetlenséget, ezért forró ónnal teli kádba vettette. Az ártatlan lány testében azonban ez sem tett kárt. Végül börtönbe záratta, ahol majd kilenc hónapig raboskodott. A rabságban angyalok táplálták, amitől még szebb lett, mint valaha. Miután azt állította, hogy Krisztus kertjében szokott rózsát és almát szedni újabb kínzásokat kellett átélnie.

Végezetül lefejezték, de a csodák ezzel sem értek véget. Kivégzése után egy égi gyermekküldönc egy virágokkal és gyümölcsökkel teli kosárral a kezében jelent meg a bírónál. A bíró a csoda láttán megtért, dicsérte Dorottya Istenét, hogy februárban rózsát és almát küldött neki.

A kivégzése utáni csodára utalva Dorottya, a „Tavaszi Rózsa” néven kezdték emlegetni, és hozzá imádkoztak a bőséges virág-, és gyümölcstermés érdekében. Így lett a kertészek és virágárusok védőszentje. Dorottya napján a borsodi Hangony faluban almát és virágot is szentelnek.