Saul, azaz Szent Pál élete és szeretethimnusza
Január 25-én Szent Pál tiszteletére a Pál névnapot ünnepeljük. A kalandos életutat bejárt térítő Saul néven született, majd megtérese után felvette a Pál nevet. Szent Pál, a „tizenharmadik apostol” nevéhez köthető a pálfordulás szavunk, amit akkor használunk, amikor egy személy viselkedését, álláspontját, véleményét hirtelen az ellenkezőjére változtatja. Kétezer évvel ezelőtt írt sorai ma épp oly aktuálisak, mint Jézus születése utáni időkben. Olvasd el, hogy szól Szent Pál szeretethimnusza.
Pál névnap – január 25
A Pál latin eredetű férfinév, a Paulusból származik, amelynek jelentése: alázatos, szűkös, ritka, kicsi. A Pál régi magyar becenevéből önállósult név a Pósa, ami szintén anyakönyvezhető fiúnév.
Az 1990-es években a Pál ritka, a Pósa szórványos név, a 2000-es években a Pál a 74-98. leggyakoribb férfinév, kivéve 2006-ot, amikor nem szerepelt az első 100-ban. A Pósa a 2000-es években nincs a 100 legnépszerűbb név között.
Pál név idegen nyelvű változatai
Pau (katalán)
Pablo (spanyol)
Paolo (olasz)
Paul (angol, francia, német, román, svéd)
Paulus (holland)
Paval, Павал (belarusz)
Pavel, Павел (belarusz, cseh, orosz)
Pavlo (ukrán)
Pavol (szlovák)
Paweł (lengyel)
Poul (dán)
Női párja: Paula, Paulina
Ki volt Szent Pál?
Pál apostol vagy Szent Pál (a katolicizmusban), az őskereszténység kiemelkedő egyénisége, a „tizenharmadik apostol”.
A kilikiai Tarsusban született Saul néven i. sz. 5-ben zsidó szülők gyermekeként. A farizeusnak nevelték, felnőve a keresztények üldözője lett. I.sz. 34 körül Damaszkuszba tartva az úton látomása révén találkozott Jézussal, melynek hatására megtért és a kereszténység felé fordult és felvette a Paulus (Pál) nevet. A latin Saulus jelentése: nagy, a Paulusé: kicsi.
A látomástól elvesztette a szeme világát, de amikor Damaszkuszban megkeresztelkedett, csodálatos módon visszanyerte a látását. Ettől kezdve minden erejét a kereszténység védelmére és terjesztésére fordította. Innen ered a pálfordulás szavunk.
A keresztényüldöző Saul tehát megkapta Istentől a szükséges kegyelmet, és élt is vele ahhoz, hogy Pál apostollá, a keresztények üldözőjéből a pogányok keresztény térítőjévé válhasson
Pálhoz mérhető nagy szerepet senki nem játszott a kereszténység elterjesztésében. Szinte az egész Római Birodalmat bejárta misszionáriusi útjain. Többek között járt Cipruson, Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Makedóniában és egy hajótörés után Máltán is.
Tevékenysége miatt többször letartóztatták. Utolsó fogsága alatt mint római polgárt Rómában állították bíróság elé, s valószínűleg i. sz. 64-ben a birodalmi főváros közelében kivégezték. A legenda szerint a hóhér pallosa alól feje elgurult, hármat ugrott, melyek helyén három forrás fakadt. Sírja helyén Constantinus császár hatalmas bazilikát építetett, ez római Falakon kívüli Szent Pál-bazilika.
Szent Pál szeretethimnusza
„Testvéreim! Törekedjetek értékesebb adományokra! Ezért mindennél magasztosabb utat mutatok nektek.
Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom. Lehet prófétálótehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat; hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom bár mindenemet a nélkülözők között, odaadhatom a testemet is égő áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Megismerésünk most még töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. Ha azonban elérkezik a tökéletes, véget ér az, ami töredékes. Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyermek szokásait. Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek meg mindent, ahogy most engem ismernek.
Most még megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.
(1Kor 12,30–13,13)”
