Méhek napja Magyarországon – április 30

A Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére 1994 óta április 30-a Méhek napja Magyarországon. A kitüntetett figyelmű nap célja, a méz és a méhészeti termékek széleskörű megismertetése és megkedveltetése. Országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, játszóházzal várják a méhészek az érdeklődőket.

Méhek napja Magyarországon – április 30

Magyarországon sajnálatos módon igen alacsony a mézfogyasztás, ezért is gondolták úgy a méhészek, hogy kell egy dedikált nap, amikor több figyelem vetül a mézre. Azért pont április 30-ra esett a választásuk, mert ez időtájt teljesedik ki az élet a kaptárban.

Országosan megrendezett programokkal hívják fel a figyelmet a méz és egyéb méhészeti termékek egészséges voltára és ösztönöznek rendszeres fogyasztására.

Méhek világnapja

A méhek magyarországi napja mellett van Méhek világnapja is, amit május 20-án tartunk. A méhek világnapja első ízben 2018-ben került megrendezésre az ENSZ kezdeményezésére. 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, Anton Janša(wd). Az ő méhészeti munkásságának állítanak emléket azzal, hogy születésnapjának dátuma lett a méhek világnapja.

Érdekességek a mézről

Tavasz beköszöntével, a téli nyugvás után szárnyra kelnek ismét a méhek. Elsőbben – még a nagyböjt idején – kitakarítják a kaptárt – ez a megtisztulásuk ideje, ahogy hajdanán mondták –, aztán felkészülnek az új ivadékok érkezésére, majd mikor már virágzik az erdő, mező, kirajzanak.

A méh háziasítása az I. e. 6–4. évezredben mehetett végbe, és a vadméhek lépeit már az előember is fosztogatta. A méhet nemcsak mézéért, hanem viaszáért is nagyra becsülték. A méhállam szervezettsége, a méhkirálynő herék és munkások fölötti „felsőbbrendűsége”, az a vélt képessége, hogy „szűzen” is korlátlanul ad életet újabb és újabb rovarnemzedékeknek, már a háziasítása előtti időben foglalkoztatta az embert.

Epheszoszban, a termékenységkultusz ókori központjában – itt telepedett le, és halt meg a legenda szerint Mária – az anyaistennőt „Nagy Méh” néven és alakban tisztelték. (Eleink is az anyaság szimbólumának tekinthették a méhanyát: ezt tanúsítja méh szavunk két jelentése, illetőleg a lép és méhlepény elnevezések közös eredete.) Később tavaszi istennők háziállata lett és Erósz (Cupido) attribútuma (a méhcsípés és Ámor nyila közt egy kedves antik rege von párhuzamot). A keresztény kalendárium is tavaszjelképnek tekinti. Patrik, József és Benedek a helyi naptárak „méheresztő” szentjei, a beregi ruszin nép az április 24-i Györgyöt is közéjük sorolta. – olvasható Jankovics Marcell tollából a Jelkép-kalendáriumban.

Méhek a Párizsi Opereházban

A Párizsi Operaház, a Palais Garnier tetőterében több évtizede élnek méhek. A színpad deszkái fölött évente több mint 500 kilogramm méz termelődik. A Palais Garnier ajándékboltjában kis kiszerelésben árulják a különleges márkájú, rendkívül zamatos mézet. Sőt mi több az operházi méz jelen van Párizs legismertebb luxus-élelmiszerlánca, a Fauchon polcain is.

Az opera egykori kellékese átmenetileg helyezte el itt az 50 ezer méhből álló család kaptárjait. Néhány héttel később, azt tapasztalta, hogy a méhek begyűjtötték a Louvre és a Palais Royal kertjeinek virágporát, nektárát, és az ereszcsatornában méz csordogált. Azóta már a néhány kilométerrel távolabbi Bastille Operában is szorgoskodnak a méhek komoly bevételi forrást jelentve az operáknak. – olvasható a Közel és távol utazós blogban.