Méhek napja Magyarországon – április 30

A Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére 1994 óta április 30-a Méhek napja Magyarországon. A kitüntetett figyelmű nap célja, a méz és a méhészeti termékek széleskörű megismertetése és megkedveltetése. Országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, játszóházzal várják a méhészek az érdeklődőket.

Méhek napja Magyarországon – április 30

Magyarországon sajnálatos módon igen alacsony a mézfogyasztás, ezért is gondolták úgy a méhészek, hogy kell egy dedikált nap, amikor több figyelem vetül a mézre. Azért pont április 30-ra esett a választásuk, mert ez időtájt teljesedik ki az élet a kaptárban.

Országosan megrendezett programokkal hívják fel a figyelmet a méz és egyéb méhészeti termékek egészséges voltára és ösztönöznek rendszeres fogyasztására.

Méhek világnapja

A méhek magyarországi napja mellett van Méhek világnapja is, amit május 20-án tartunk. A méhek világnapja első ízben 2018-ben került megrendezésre az ENSZ kezdeményezésére. 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, Anton Janša(wd). Az ő méhészeti munkásságának állítanak emléket azzal, hogy születésnapjának dátuma lett a méhek világnapja.

Érdekességek a mézről

Tavasz beköszöntével, a téli nyugvás után szárnyra kelnek ismét a méhek. Elsőbben – még a nagyböjt idején – kitakarítják a kaptárt – ez a megtisztulásuk ideje, ahogy hajdanán mondták –, aztán felkészülnek az új ivadékok érkezésére, majd mikor már virágzik az erdő, mező, kirajzanak.

„A méh háziasítása az I. e. 6–4. évezredben mehetett végbe, és a vadméhek lépeit már az előember is fosztogatta. A méhet nemcsak mézéért, hanem viaszáért is nagyra becsülték. A méhállam szervezettsége, a méhkirálynő herék és munkások fölötti „felsőbbrendűsége”, az a vélt képessége, hogy „szűzen” is korlátlanul ad életet újabb és újabb rovarnemzedékeknek, már a háziasítása előtti időben foglalkoztatta az embert.

Epheszoszban, a termékenységkultusz ókori központjában – itt telepedett le, és halt meg a legenda szerint Mária – az anyaistennőt „Nagy Méh” néven és alakban tisztelték. (Eleink is az anyaság szimbólumának tekinthették a méhanyát: ezt tanúsítja méh szavunk két jelentése, illetőleg a lép és méhlepény elnevezések közös eredete.) Később tavaszi istennők háziállata lett és Erósz (Cupido) attribútuma (a méhcsípés és Ámor nyila közt egy kedves antik rege von párhuzamot). A keresztény kalendárium is tavaszjelképnek tekinti. Patrik, József és Benedek a helyi naptárak „méheresztő” szentjei, a beregi ruszin nép az április 24-i Györgyöt is közéjük sorolta.” – olvasható Jankovics Marcell tollából a Jelkép-kalendáriumban.

Méhek a Párizsi Opereházban

„A Párizsi Operaház, a Palais Garnier tetőterében több évtizede élnek méhek. A színpad deszkái fölött évente több mint 500 kilogramm méz termelődik. A Palais Garnier ajándékboltjában kis kiszerelésben árulják a különleges márkájú, rendkívül zamatos mézet. Sőt mi több az operházi méz jelen van Párizs legismertebb luxus-élelmiszerlánca, a Fauchon polcain is.

Az opera egykori kellékese átmenetileg helyezte el itt az 50 ezer méhből álló család kaptárjait. Néhány héttel később, azt tapasztalta, hogy a méhek begyűjtötték a Louvre és a Palais Royal kertjeinek virágporát, nektárát, és az ereszcsatornában méz csordogált. Azóta már a néhány kilométerrel távolabbi Bastille Operában is szorgoskodnak a méhek, komoly bevételi forrást jelentve az operaháznak.” – olvasható a Közel és távol utazós blogban.