Jatzkó Béla: Miből?

Jatzkó Béla: Miből? című versében egy fontos kérdésre keresi a választ. Azt szeretné megtudni, miből lesz a szerelem.

Jatzkó Béla: Miből?

Futó kaland helyett, –
úgy indult, könnyedén:
tested akartam én
és te a nevemet

egy lista elején
(vagy alján? egyremegy) –
nem az lett, aminek
véltük az elején.

Ami csak létezik,
másból keletkezik:
magból lesz a virág,
gubóból a selyem,
ködökből a világ, –
miből a szerelem?

További versek a szerelemről

Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet című verse csak átvitt értelemben szól az ébredező természet, a gyönyörű tavasz szépségéről. Valójában egy szerelmes férfi vallomása és évődése: bevallja-e imádott hölgyének a szerelmét és vajon viszonzásra talál-e az érzelem.

József Attila: Szerelem ez?

Őrjöngök Rád, ha néznek,
Szeretne ütni két kemény ököl,
Hogy útálom ízét a sárga méznek,
Agyamban, hogy csak arcod tündököl,
Hogy megvetem szelét az élet-vésznek
S haraggal bámulok az égre föl
S ha sírni kéne, könnyeim is késnek
S belőlem minden jóérzést kiöl.
Szerelem ez? vagy, haj nem is tudom csak,
Csak azt tudom, hogy megbolondulok,
Bronzajkaim, mint gyáva koldusok,
Csókmorzsáért könyörgenek – agyoncsap,
Érzem, szaladj, rohanj kezem elől!
Ihaj! ha egyszer öklöm öldököl,
Ideráncigállak, nézd kevélyen, büszkén
Hogy zúz sebet e gyáva két ököl
S csókolj bolondul holtak füstös üszkén.
Akarom kezeimbe sodorni hajad,
Akarom megízlelni telér ajakad,
De mondd nekem, ki eddig nem is hittem,
Karodban él az ifjú Életisten!