Haiku, a japán háromsoros verselés művészete
A haiku, az egyik legjellegzetesebb japán versforma és egyben költészeti műfaj a játékos kedv szüleménye. A népszerű időtöltés a láncverselés adta az ihletet, amely során valaki elmond egy sort, másvalakinek két két másikat kell hozzátennie, a harmadik versenyző pedig a harmadik sorból épít tovább. Ebből alakult ki a haiku, a kötött formájú, három soros költészeti alkotás, amely egyaránt lehet rímes vagy rímtelen. A 20. század elején Európában is divatba jött, majd kialakult az eredeti szabályokat felrugó, speciális magyar változata is.
Haiku, a japán háromsoros verselés művészete
A japánoknak köszönhetjük az ikebanát, a virágrendezés művészetét, a kokedamát, a mohagömböcöt is. A hazánkban is egyre népszerűbb haikuval pedig bizonyították, hogy nem csak a növényekkel, a szavakkal is jól bánnak.
A haiku (japánul: 俳句 jelentése: (俳= hai = színész, 句 = ku = mondat, vers), avagy haikai (俳 = hai = színész, 諧= kai = harmónia, rend) a japán költészet egyik jellegzetes versformája.
Macuo Basó által a 17. században jelent meg Japánban. A ma használatos elnevezését 19. század végén kapta Masaoka Sikitől, azelőtt hokkunak hívták ezt a versformát. A 20. század elején meghódította a világot és azóta a világirodalomban is nagy népszerűségnek örvend.
A haiku néhány szóból álló, sajátos szerkezetű, költői mondat, a költőélményének tizenhét szótagba foglalt eszenciája. Nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt.
A haiku költői a természetben, az emberi létben az érdekeset, a furcsát, különöset igyekeztek megragadni és azt röviden, kevés szóval, sokat mondó és még többet sejtetőköltészetbe menteni. A haikunak nincs címe, a verssorok végén nincsen rím, de szerepelhet benne betűrím. A legfontosabb az őszinte költői hangnem.
A hagyományos haiku szabályai, követelményei:
- 17 morából, (magyarban: szótagból) épül fel, hagyományosan egy sorba íródik, a modern haiku (現代俳句; gendai haiku) három sorból áll. A sorok és moraszámok felépítése: első sor 5, második sor 7, és a harmadik sor szintén 5 morából áll. Az első és az ötödik szótag a hangsúlyos.
- Szerepelnie kell benne kigónak, azaz évszakszónak.
- A haiku csattanóval záródik.
A haikuban nagyon ritkán találunk sorvégi rímet, mely a magyar verselésben megszokott. Többnyire belső rímet, azaz alliterációt fedezünk fel az eredeti japán művekben, ez teszi dallamosabbá az adott verset.
Haiku Magyarországon
A magyar költészetben a japán lírai elemek a 19. és 20. század fordulóján jelentek meg. A magyar impresszionista költőkkel a nyugati nagy költők (angolok és franciák) haiku fordításai ismertették meg ezt a fajta költészetet.
Weöres Sándor például így írt:
Fáról két madár
surranással elrepül
az ág kiegyenesül.
Ahogy telt az idő, a magyar költők egyre kevésbé követtáj a japán hagyományokat, mindegyik költő a saját költészetéhez, saját stílusához igazította a haikut. Bizonyos esetekben a forma változott meg, míg más esetekben a tartalmi sajátosságok változtak meg.
A magyar haikuk mind tartalmilag, mind formailag magyar jellegzetességekkel bírnak, a rövid és hosszú szótagok váltakozása adja meg a ritmusosságot. Nem a négy évszak bűvöletében alkotnak a költők, hanem bátrabban nyúlnak a modern témákhoz. Gyakran fontos a filozófiai mondanivaló, megpróbálnak fontosabb, komolyabb tartalmat csempészni a rövid versikékbe. Nem rika, hogy címet is kap a magyar haiku.
Vihar Béla: Ketten, egyedül
Ketten vagyunk a születéskor.
Ketten vagyunk a szerelemben.
Csak a halálban egyedül.
A magyar haiku tartalmilag összefonódott az epigrammával. Hangneme sokszor fájdalmas, komor vagy iróniába fordul. Az alliterációt a japánokkal együtt a magyar szerzők is szívesen alkalmazzák.
A haiku írási tudományát mindenki évente megmérettetheti a budapesti Füvészkert Sakura ünnepén. A díszcseresznyefák (sakura) virágzásához igazodő rendezvényen haiku versenyt rendeznek, ahol a legjobb költeményeket díjazzák és kifüggesztik a kertben.
