Haiku, a japán háromsoros verselés művészete

A haiku, az egyik legjellegzetesebb japán versforma és egyben költészeti műfaj a játékos kedv szüleménye. A népszerű időtöltés a láncverselés adta az ihletet, amely során valaki elmond egy sort, másvalakinek két két másikat kell hozzátennie, a harmadik versenyző pedig a harmadik sorból épít tovább. Ebből alakult ki a haiku, a kötött formájú, három soros költészeti alkotás, amely egyaránt lehet rímes vagy rímtelen. A 20. század elején Európában is divatba jött, majd kialakult az eredeti szabályokat felrugó, speciális magyar változata is.

Haiku, a japán háromsoros verselés művészete

A japánoknak köszönhetjük az ikebanát, a virágrendezés művészetét, a kokedamát, a mohagömböcöt is. A hazánkban is egyre népszerűbb haikuval pedig bizonyították, hogy nem csak a növényekkel, a szavakkal is jól bánnak.

A haiku (japánul: 俳句 jelentése: (俳= hai = színész, 句 = ku = mondat, vers), avagy haikai (俳 = hai = színész, 諧= kai = harmónia, rend) a japán költészet egyik jellegzetes versformája.

Macuo Basó által a 17. században jelent meg Japánban. A ma használatos elnevezését 19. század végén kapta Masaoka Sikitől, azelőtt hokkunak hívták ezt a versformát. A 20. század elején meghódította a világot és azóta a világirodalomban is nagy népszerűségnek örvend.

A haiku néhány szóból álló, sajátos szerkezetű, költői mondat, a költőélményének tizenhét szótagba foglalt eszenciája. Nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt.

A haiku költői a természetben, az emberi létben az érdekeset, a furcsát, különöset igyekeztek megragadni és azt röviden, kevés szóval, sokat mondó és még többet sejtetőköltészetbe menteni. A haikunak nincs címe, a verssorok végén nincsen rím, de szerepelhet benne betűrím. A legfontosabb az őszinte költői hangnem.

A hagyományos haiku követelményei:

  • 17 morából, (magyarban: szótagból) épül fel, hagyományosan egy sorba íródik, a modern haiku (現代俳句; gendai haiku) három sorból áll. A sorok és moraszámok felépítése: első sor 5, második sor 7, és a harmadik sor szintén 5 morából áll. Az első és az ötödik szótag a hangsúlyos.
  • Szerepelnie kell benne kigónak, azaz évszakszónak.
  • A haiku csattanóval záródik.

A haikuban nagyon ritkán találunk sorvégi rímet, mely a magyar verselésben megszokott. Többnyire belső rímet, azaz alliterációt fedezünk fel az eredeti japán művekben, ez teszi dallamosabbá az adott verset.

Haiku Magyarországon

A magyar költészetben a japán lírai elemek a 19. és 20. század fordulóján jelentek meg. A magyar impresszionista költőkkel a nyugati nagy költők (angolok és franciák) haiku fordításai ismertették meg ezt a fajta költészetet.

Weöres Sándor például így írt:

Fáról két madár

surranással elrepül

az ág kiegyenesül.

Ahogy telt az idő, a magyar költők egyre kevésbé követtáj a japán hagyományokat, mindegyik költő a saját költészetéhez, saját stílusához igazította a haikut. Bizonyos esetekben a forma változott meg, míg más esetekben a tartalmi sajátosságok változtak meg.

A magyar haikuk mind tartalmilag, mind formailag magyar jellegzetességekkel bírnak, a rövid és hosszú szótagok váltakozása adja meg a ritmusosságot. Nem a négy évszak bűvöletében alkotnak a költők, hanem bátrabban nyúlnak a modern témákhoz. Gyakran fontos a filozófiai mondanivaló, megpróbálnak fontosabb, komolyabb tartalmat csempészni a rövid versikékbe. Nem rika, hogy címet is kap a magyar haiku.

Vihar Béla: Ketten, egyedül

Ketten vagyunk a születéskor.

Ketten vagyunk a szerelemben.

Csak a halálban egyedül.

A magyar haiku tartalmilag összefonódott az epigrammával. Hangneme sokszor fájdalmas, komor vagy iróniába fordul. Az alliterációt a japánokkal együtt a magyar szerzők is szívesen alkalmazzák.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük