A mézeskalács története
A mézeskalács a mai karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan kelléke. De vajon mióta van ez így? Csak az utóbbi évszázadokban kezdték el sütni, esetleg már az ókorban is ismerték? Utána jártam és most elárulom, honnan ered a mézeskalács.
A mézeskalács története
A sokáig elálló és sokoldalúan felhasználható mézet ember emlékezet óta fogyasztja az emberiség. Az ókori egyiptomi piramisokban is találtak mézre és mézes süteményekre utaló leleteket. A görök a halott szájába mézeskalácsot tettek, hogy bűnbocsátást és kiengesztelést nyerjenek Cerberustól, az alvilág őrétől. Püthagoraszról fennmaradt, hogy élő állat helyett állatformájú mézeskalácsot áldozott az isteneknek.
A szorgos méhek munkájával előállított méz sosem volt olcsó, ezért többnyire csak ünnepi alkalmakkor került az asztalra. A középkori kolostorokban az 1200-as évektől készítettek mézből vallásos tárgyú figurákat, életképeket. A színes, tartós finomságok rövid idő alatt kedvenc ajándéktárgyakká váltak. Nem csoda, hogy a finomságra specializálódott “mézesbábos” céhek is alakultak szerte a világon. Különösen népszerűek voltak a búcsújáróhelyeken, ahonnan akár ajándéknak, akár útravaló csemegének is magukkal vitték a zarándokok.
Több osztrák és német városban is nagy hagyománya van a mézeskalács készítésnek. Bad Ischl-ben, az isler hazájában ma is több híres mézeskalács készítő van. Mariazellben, a híres búcsújáró helyen már 300 évvel ezelőtt is a zarándokok kedvenc eledele volt a mézeskalács. Sokan úgy tartják, hogy Lübeckből, míg mások szerint Nürnbergből ered.
Norvégia második legnagyobb városában, Bergenben épül fel a világ legnagyobb mézeskalács-városa, a Pepperkakebyen. A miniatűr „édes város” Bergen valamennyi szépségét felvonultatja, az UNESCO világörökség részét képező középkori Hanza-házaktól kezdve a kikötőben veszteglő hajókig.
Mióta készítenek mézeskalácsot Magyarországon?
Magyarország méhészetének írott nyomait a 11. századból ismerjük, de az aquincumi ásatásoknál is találtak mézeskalács sütésre használt égetett cserépformákat. Az Árpád-házi királyok idején a kolostorok saját méhészettel rendelkeztek és ezekből készítettek mézes süteményeket és italokat. Mátyás király korában már voltak olyan mézeskalács készítő iparosok, akik Bécsen át behozott keleti fűszerekkel dolgoztak. Az első magyarországi mézeskalácsos-céh 1619-ben alakult Pozsonyban.
Fontos mézeskalácsos központ volt a 17. században Kassa, majd 1713-tól Debrecen is.
A mézeskalácsosok virágkorában, a 17. és 18. században fémből készítették a művészi formákat. Később fába vésték a kívánt forma negatívját. A kisült kis “domborművet” már csak díszíteni kellett.
A szekszárdi Petrits család 1825 óta készít mézeskalácsokat, gyertyákat, cukorkákat, süteményeket. 2003-ban megnyitották Mézeskalácsos, Gyertyaöntő és Cukorkakészítő Múzeumot.
Mezőkövesden egy 1856-ban épült épületben kapott helyet a Mézeskalácsos tájház, ahol a látogatók saját kezűleg is elkészíthetik a mézes finomságot.
Debrecenben a híres elődök emlékét és a hagyományokat őrizve minden év augusztusában megrendezik a Mézeskalács Fesztivált.
Az ország több településén is évente megépítik a mézeskalács várost. Ezek többnyire ingyen látogathatók vagy jótékonysági árveréssel segítik a rászorulók ünnepét szebbé tenni. Vácrátót vagy a csöppnyi baranyai falu Geresdlak is jeleskedik a településüket megformáló mézeskalács falu elkészítésében.
A mézeskalács ház története
A mézeskalács ház készítésének divatját a Grimm testvérek – Jacob és Wilhelm – Hansel és Gretel, azaz Jancsi és Juliska meséjének köszönhetjük, amelyben a boszorkány otthona mézeskalácsból készült. A sztori alapja viszont egy legenda, amely szerint 1647-ben egy Katharina Schrader nevű mézeskalácsos asszony házat vásárolt Frakfurt mellett, ahol egy sütödét rendezett be. Udvarlója, a pék Hans Metzler, azonban megirigyelte sikereit, ezért megvádolta őt boszorkánysággal. Az asszonyt végül felmentették, ám Hans ebbe nem nyugodott bele, és húgával, Gretével közösen megölték vetélytársukat.
