Márai Sándor: Óvatosan szétnyitom ezt a szeptembert…
Márai Sándor: Óvatosan szétnyitom ezt a szeptembert című idézetét ajánlom figyelmedbe a nyárias idővel búcsúzó szeptember utolsó napjaira.
Márai Sándor: Óvatosan szétnyitom ezt a szeptembert…
„Óvatosan szétnyitom ezt a szeptembert, s találok benne ökörnyálat, színházi bemutatókat, pletykát, sűrű, édes, mézízű napsütést, dáliákat, melyek, szikráznak és villognak rőt, vörös, zöld és sárga színekkel, mint a rakéták és forgó napok egy népünnepélyen, egy kevés bölcsességet, hogy mindennek valami értelme is van, csodálkozást, hogy miért volt hát az egész, ha ez a vége, csengő szőlőt, kristályszínű körtét, a délutánok nemes fénytörését, az erdő rozsdáját és a ködöt, mely este hat felé mindet befed. Mindez meglep és meghat, mint egy szeretetcsomag.”
További Márai Sándor idézetek
Márai Sándor idézeteket gyakran osztok meg itt a blogon. Ezek a hosszabb szövegrészből kiragadott gondolatok önmagukban is megállják a helyüket. Elgondolkodtatnak, tovább gondolásra ösztönöznek. Márai Sándor: Az élet értékéről szóló idézete a Füveskönyvből is pont ilyen.
Márai Sándor Füveskönyve olyan olvasmány, amit nem lehet félvállról venni. A benne lévő szavakat meg kell rágni, meg kell érteni. Többször idéztem már belőle, például arról, hogy negyven éves korára mindent tud az ember, vagy az élet értékéről. Ma pedig a világ hívásáról szóló részt ajánlom figyelmedbe.
Márai Sándor: Halotti beszéd című versét emigrációban írta. Minden benne van, amit a hazájától távol tengődő ember érez. Benne van a száműzöttség minden fájdalma és reménytelensége éppúgy, mint a magyarság, az anyanyelv, a kultúra és a haza iránt érzett szerete. A szerző előadásában még megdöbbentőbbek a szavak.
