Papp Róbert: Ásítás

Az ásítás máig a legrejtélyesebb jelenségek egyike. Szinte minden gerincesnél megfigyelhető, de az élettani funkciója még a mai napig sem egyértelműen tisztázott. Ahogy az sem, hogy miért olyan ragadós az ásítás. Papp Róbert: Ásítás című verse is épp erről szól.

Papp Róbert: Ásítás

Következzék egy számomra
Igen fontos állítás:
Van egy furi, bizarr dolog,
Ez pedig az ásítás.
Él ma köztünk lángelméjű
Tudós bácsi számtalan,
De egy dolgot megfejteni
Részükről még hátra van.
Miért ásít felnőtt, gyerek,
Idős, tini, fiatal?
Mondják meg, az emberfia
Ha ezt teszi, mi a baj?
Van, hogy néha unatkozom,
Vagy álmosak szemeim,
Nem győzöm a szájam elé
Tartani a kezeim.
Ilyenkor a lepénylesőm
Nyúlik, mint az expander.
Ha a tanár észrevenné,
Nem lennék, csak egy pancser.
Nem csak akkor ásítok ám,
Ha nem alszom eleget,
Akkor is, ha megpillantok
Egy ásító gyereket.
Erre mondják okos bácsik,
Az ásítás ragadós.
Ha elkezdi a padtársam
Én számomra az kapós.
Nem állítja az sem vissza
A lelkemnek vigaszát,
Ha meglátom Munkácsynak
Az Ásító inas-át.
Máris jön az ismert érzés,
Nyúlik a szám kerekre.
Ekkor viszont én ragasztom
Át a többi gyerekre.
Ásít már az egész osztály.
Szegény tanár ideges,
Mígnem végül ő is tátong
Apró tréfánk sikeres.
Tudom, te is ásítasz most,
Még ha nem is akarod.
Ne tartsd vissza, nyújtózz egyet,
S legyen vidám a napod!

Bizony az ásítás nagyon is ragadós. Még a világ legszebb helyein is ránk törhet, főleg, ha valaki gondoskodik arról a ragadóssá váljon, mint az alábbi videóban is.