Kányádi Sándor: Májusi mondóka
Kányádi Sándor: Májusi mondóka
Kőről kőre bukfencezik a patak.
Ágról ágra röppennek a madarak.
Dombról dombra száll a szellő szaporán.
Nyáj kolompol a szelíd domb oldalán.
Benépesül, zeng, zsibong a nagy határ,
kapaélen táncot jár a napsugár.
Ég a munka.Mindenkinek dolga van.
Csak a juhász s a pacsirta furulyázgat gondtalan.
