Szabó T. Anna: Luca napján

Published 2025-12-13 · Updated 2025-12-01

December 13-a különleges nap a magyar néphagyományban: ekkor ünnepeljük Luca napját, amelyhez rengeteg szokás, jóslás és babona kapcsolódik. A tél legsötétebb időszakában járunk, és nem véletlenül övezi ezt a napot különleges mágikus erő: úgy tartották, hogy Luca napja a „boszorkányok napja”, amikor a természetfeletti erők szabadabban mozognak. Ezekről a hagyományról szól Szabó T. Anna: Luca napján című kedves verse is.

Luca-napi babonák és szokások

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt a téli napforduló, az év legrövidebb napja. A fény születésének ünnepe így keveredett a keresztény és pogány hagyományokkal, és alakult ki az egyik leggazdagabb magyar népszokásvilág.

Luca széke – a boszorkányok leleplezésére

Talán a legismertebb hagyomány a Luca széke készítése. A hiedelem szerint:

a széket tizenhárom napon át, minden nap csak egyetlen szög vagy darab fa hozzáadásával lehetett készíteni,
karácsony estéjén a templomban állva erre a székre felálló ember meglátta, ki a boszorkány a faluban,
menekülés közben mákot kellett szórni, hogy a boszorkányok ne érjék utol – mert kénytelenek voltak összeszedni az utolsó szemig.

Ez a mágikus rituálé egy igazi téli „thriller” a néphitben.

Luca-napi kotyolás – termékenységvarázslás

A fiúk jártak házról házra kotyolni, rigmusokat mondva, hogy bőség, termés és egészség költözzön a házba.

Például:

„Adjon Isten bort, búzát, bort, búzát, egészséget!”

A háziak tojással, kolbásszal vagy aprópénzzel hálálták meg a jókívánságokat.

Luca-búza – szerencse- és termésjóslás

December 13-án kis tálkában búzát vetettek:

karácsonyra szép zöldre nőtt búza → jó termést ígért a következő évre,
később a zöld szálakat a karácsonyi asztal díszeként, vagy a jószág takarmányaként használták.

A mai napig sok háznál él ez a kedves hagyomány.

Szerelmi jóslások – ki lesz a férjem?

Luca napja a szerelemjóslások ideje is volt:

a lányok tizenhárom papírdarabra férfineveket írtak, és egyet minden nap elégettek; amelyik karácsonyra megmaradt, az volt a jövendőbeli neve,
gyújtottak Luca-kalendáriumot, és a gyertya lángjából jósolták meg a szerelmi élet alakulását.

A karácsonyi varázslat így nemcsak a fény születését ünnepelte, hanem a kapcsolatokét is.

Baromfi- és állatjóslások

A gazdák figyelték az állatok viselkedését:

ha a tyúkok csendesek voltak, jó tojáshozam várható,
ha az állatok nyugtalanok voltak, az rossz szerencsét vagy kemény telet jelzett.

Időjóslás – a következő hónapok előrejelzése

A Luca-naptól kezdődő tizenkét nap mindegyike a következő év egy-egy hónapját jelképezte.
Azt figyelték:

milyen az időjárás,
esik-e hó vagy eső,
süt-e nap.

Ha például december 16-án szeles volt az idő, akkor márciusra is szelet jósoltak.

Luca napja ma – hagyomány új köntösben

Bár a boszorkányoktól ma már kevesen tartanak, sok Luca-napi szokás máig él:

sokan vetnek Luca-búzát,
gyerekek készítenek Luca-napi alkotásokat,
az időjóslás pedig még mindig kedves téli játék.

A babonák és hiedelmek izgalmas kaput nyitnak a múltba, és emlékeztetnek arra, milyen gazdag és sokszínű a magyar néphagyomány.