Érdekességek a szellemi olimpiák történetéből
Az olimpiai játékokat elsősorban a fizikai teljesítményről és a sportágak sokszínűségéről ismerjük. Ám kevesen tudják, hogy az 1900-as évek elejétől közel fél évszázadig a szellemi képességek is versenyeztek az olimpiai színpadon. A szellemi olimpiák egy különleges korszaka volt az olimpiai mozgalomnak, amely a művészeteket és az irodalmat is bevonta a sport eseményeinek világába. Ebben a blogbejegyzésben felidézzük a szellemi olimpiák történetét, magyar és nemzetközi érdekességeket is bemutatva.
A szellemi olimpiák kialakulása
Az ötlet, hogy a művészeteket és az irodalmat is bevonják az olimpiai eseményekbe, a 19. század végén merült fel. A szervezők úgy gondolták, hogy a test és a lélek harmóniája az olimpiai eszme lényege, így a szellemi tevékenységek is megérdemlik a helyüket az olimpián. Az első szellemi olimpiai versenyekre 1912-ben került sor, és 1948-ig rendszeresen megrendezték őket. Ez idő alatt 151 érmet osztottak ki.
A szellemi olimpiák 1948 után megszűntek. Ennek több oka is volt:
- A háború utáni világban a hangsúly a hagyományos sportágakra helyeződött át.
- A művészetek és az irodalom értékelésének objektivitása kérdésessé vált.
- A szellemi olimpiák szervezése költséges volt.
Milyen művészeti ágakban lehetett indulni?
A szellemi olimpiákon számos művészeti ágban lehetett indulni, többek között:
- Építészet: Stadionok, sportlétesítmények tervezése
- Szobrászat: Sport témájú szobrok készítése
- Festészet: Sport eseményeket ábrázoló képek
- Irodalom: Sport témájú versek, novellák, regények írása
- Zene: Sport témájú zeneművek komponálása
Érdekességek a szellemi olimpiákról
A szellemi olimpiáknak köszönhető, hogy Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai mozgalom szülőatyja, maga is nyert aranyérmet. A zsűri az 1912-es játékokra beérkező költészeti pályaművek közül az Óda a sporthoz című versét találta a legjobbnak. Senki sem sejtette, hogy írója nem más, mint a NOB francia alapítója. Ő ugyanis a Georges Hohrod – M. Eschbach francia-német szerzőpáros álnéven adta le versenyművét. Ezzel is össze akarta hozni a történelmi konfliktusokkal terhelt két népet.
Első újkori olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd építészként is jelentős sikereket ért el. 1924-ben Lauber Dezsővel készített stadionterve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken Párizsban, úgy, hogy az aranyérmet nem ítélték oda. Lauber is nagy sportember volt, részt vett az 1908-as londoni olimpián teniszben.
Kiváló sportdiplomata, sportörténészünk Mező Ferenc első könyve 1923-ban jelent meg Az ókori olimpia címmel. Így aztán nemcsoda, hogy öt évvel később az amszterdami játékokon irodalmi (epikai) kategóriában ezzel a témával nyert aranyérmet.
Az 1932-es Los Angeles-i olimpia művészeti tárlatára nem kevesebben, mint 400.000 ember volt kíváncsi. Magyarországot ebben az évben a szobrász és sportember Manno Miltiades képviselte, a Birkózók című alkotásával ezüstérmes lett. Művének másolatát 1996-ban Lausanne-ban, az Olimpiai Múzeum kertjében állították ki.
