Móra Ferenc: A cinege cipője
Ha beköszönt az ősz, akkor mindig eszembe jut gyerekkorom egyik kedvenc verse. Fogadd szeretettel Móra Ferenc: A cinege cipője című versét!
Móra Ferenc: A cinege cipője
Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.
Szeretne elmenni,
ő is útra kelni.
De cipőt az árva
sehol se tud venni.
Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.
Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagy uraknak varrja.
Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!
Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.
Csak a cinegének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.
Keresi, kutatja,
repül gallyrul gallyra:
„Kis cipőt, kis cipőt!” –
egyre csak azt hajtja.
További idézetek Móra Ferenctől
Június harmadik vasárnapján tarjuk az Apák Napját, azaz ünnepeljük az Édesapákat. Az apák köszöntése természetesen nálam sem maradhat el. Magam részéről Móra Ferenc Este című versével köszöntök minden édesapát, nagyapát, dédit, ükapát.
Móra Ferenc: Georgikon – Külön fejezet a bodzáról szóló idézetét ajánlom szeretettel.
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója volt. Írói pályafutását versekkel kezdte. Most Móra Ferenc: Rózsák mellé című versét ajánlom szeretettel.
