Szent István intelmei Imre herceghez

Államalapításunk ünnepére, augusztus 20-ra államalapító királyunknak fiához, Szent Imre herceghez intézett szavait hoztam. Szent István intelmei közel ezer év távlatában is értéket közvetítenek és megállják a helyüket.

Szent István intelmei

Szent István király a trónörökös Imre herceghez írt szavai a Corpus Juris Hungaricibe felvett első törvény, Szent István első törvénykönyve. Az 1027-ben keletkezett, Admonitiones (Intelmek) című latin nyelvű mű a kor legjelentősebb magyar irodalmi alkotása.

Az Intelmek 10 fejezete

I. A katolikus hit megőrzéséről
„Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus hitet vallók nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre.”

II. Az egyházi rend becsben tartásáról
„A királyi palotában a hit után az egyház foglalja el a második helyet, az egyház, melynek első ízben a mi fejünk, tudniillik Krisztus vetette el magját, majd az ő tagjai, vagyis az apostolok és szent atyák ültették át, meggyökereztették erősen, s elterjesztették az egész földkerekségen.”

III. A főpapoknak kijáró tiszteletről
„A királyi trón ékessége a főpapoknak rendje, ezért a királyi méltóságban ők kerülnek a harmadik helyre, kedves fiam, ők legyenek főembereid, úgy vigyázz a főpapokra, mint a szemed világára.”

IV. A főemberek és vitézek tiszteletéről
„Az uralom negyedik dísze a főemberek, ispánok, vitézek hűsége, erőssége, serénysége, szívessége és bizalma. Mert ők országod védőfalai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói, a határok gyarapítói.”

V. Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról
„A türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötödik cifrázása.”

VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról
„Az egyetlen nyelvet és egyetlen szokásrendet ismerő királyi hatalom (környezet, kormányzat) gyenge, törékeny.”
…”Mert az egy nyelvű és egy szokású királyság gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”.

VII. A tanács súlyáról
„A királyi emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igény. A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellenséges várakat.”

VIII. A fiak kövessék az elődöket
„Őseink követése foglalja el a királyi méltóságban a nyolcadik helyet. A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a királyelődök után járni, a szülőket utánozni.”

IX. Az imádság megtartásáról
„Az imádság megtartása a királyi üdvösség legnagyobb járuléka, ezért a királyi méltóság kilencedik regulájában pendül meg. A folytonos imádkozás: a bűnöktől megtisztulás és feloldozás.”

X. A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi erényről
„Az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját, és a parancsok közt a tizedik. Mert az erények ura a Királyok Királya, miként égi serege áll kereken tíz karból, úgy életed vitele kerekedjék ki tíz parancsból. „