A tél legnagyobb és legjobban várt ünnepe kétség kívül a karácsony. Az adventi időszak után december 24-én először beköszönt a szenteste, majd 25-én és 26-án karácsony első és másodnapja. Az ünnephez nagyon sok jelkép, szokás kapcsolódik. Az adventi szokások, hagyományok után most a karácsonyi jelképek eredetének megismerésére hívlak.
A karácsony keresztény ünnep, Jézus születésének és ezzel az öröm, a békesség, a család és a szeretet ünnepe. Karácsony szavunk szláv eredetű, az átlépő jelentésű a korcsun szóból ered, utalva az új esztendőbe való átlépésre.
Karácsonyi jelképek
Fenyő, karácsonyfa
A karácsonyfa állítása Németországból ered. A Katalin napján vízbe állított, majd az ünnepre kizöldülő ágak az élet halál feletti hatalmát szimbolizálták. A fenyő örökzöld tűleveleivel a örökkévalóságot, háromszög alakjával pedig a Szentháromságot jelképezi.
Magyarországon a 19. században a német nemzetiségű városi lakosság körében terjed el a karácsonyfa állítás. Az első magyar karácsonyfa vélhetően Brunszvik Teréz, a Martonvásári kastély híres lakójának nevéhez fűződik 1824-ből.
https://kozelestavol.hu/martonvasar-ami-meg-beethovent-is-elbuvolte/
Karácsonyfa díszek
A karácsonyfára kerülő gömbök a teljességet, a földet és a bolygókat jelképezik. A gyakran csúcsdíszként is használt csillag Jézus születését jelző betlehemi csillagra utal, de egyben a nap szimbóluma is.
Gyertya
A gyertya az adventi koszorúknak is fontos kelléke. Párhuzamot is vonhatunk Jézus és a gyertya között. Jézust meghalt, hogy megváltsa az emberiséget, a gyertya pedig miközben fényt ad, maga is megsemmisül. A láng, a kanóc és a viasz hármasa a test, a szellem és a lélek együttesének felel meg.
Csillagszóró
A csillagszóró szintén a betlehemi csillag jelképe, ami tudatta a kisded megérkezését és megmutatta az utat a napkeleti bölcseknek. Mindemellett pedig a fellángoló, majd kihunyó élet szimbóluma.
Harang
A harang hangja az angyalok érkezését jelzi. Harang szó hívja a hívőket az adventi rorate mise előtt is.
Gyümölcsök
A dió bölcsességet, az alma pedig az eredendő bűnt és tudást szimbolizálja. Sok helyen szokás, hogy a karácsonyi asztalnál egy almát annyi darabra vágnak, ahányan az asztalnál ülnek. Mindenki megeszik egy szeletet, hogy a következő évben is egészségben együtt legyen a család az asztalnál.
Szaloncukor
A szaloncukor ősét, a fondant-cukrot a 14. században Franciaországban készítették először. A 19. században érkezett hazánkba és vált népszerű karácsonyi édességgé és egyúttal a magyar karácsonyfák csillogó díszévé is.
Mézeskalács
A mézeskalács története egészen az ókorig nyúlik vissza. Ma is igen népszerű édesség, a mézeskalács valamilyen formája nagyon sok nemzetnél megjelenik. Tipikus karácsonyi alakzatokra formázva vagy mézeskalács házikóként is igen kedvelt.