József Attila: Tél című versét ajánlom szeretettel, mert teljesen egyetértek a gondolatmentével: „Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni, Hogy fölengednének az emberek!”
József Attila: Tél
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy melegednének az emberek.
Ráhányni mindent, ami antik, ócska,
Csorbát, töröttet s ami új, meg ép,
Gyermekjátékot, – ó, boldog fogócska! –
S rászórni szórva mindent, ami szép.
Dalolna forró láng az égig róla
S kezén fogná mindenki földiét.
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hisz zúzmarás a város, a berek…
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
És rakni, adjon sok-sok meleget.
Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
Hogy fölengednének az emberek!
1922. november 12.
További versek József Attilától
József Attila több mint 50 olyan verset írt, amiben Istenre vonatkoztatható utalás tesz. Soraiból azonban gyakran kiolvasható a kétkedés, a bizonytalanság. Most rögtön kettőt is hoztam ezekből. Fogadd szeretettel József Attila: Isten és Istenem című versét.
Ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág… Nem túl vidám gondolat. Ennek ellenére József Attila Kertész leszek című megzenésített verse Koncz Zsuzsa tolmácsolásában tele van hittel, reménnyel, optimizmussal. A videóban látható csodálatos virágok pedig csak erősítik a pozitív érzést.
József Attila: Születésnapomra című verse a csupán harminckét éves költő önvallomása. Az 1937. április 11-én született vers a költő utolsó születésnapján keletkezett, ugyanis a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakját december 3-án Balatonszárszón halálra gázolta egy vonat.