Wass Albert: Záróvers című költeményét ajánlom szeretetettel.
Wass Albert: Záróvers
Hajótörött vagyok a tengeren.
Palackomat a tengerbe vetem.
Belesóhajtottam a sorsomat,
félelmemet és sok bús gondomat.
S most száz pecséttel elzárt bánatom
a hullámok kedvének átadom.
Merül, örökre tán, a mélybe le
s aranyhalacskák játszanak vele.
De lehet, hogy még perce jő neki,
s egy bús hullám majd egyszer fölveti.
S kidobja egy kéz – tán az istené –
egy gondtalan kor lábai elé.
Borzadtan olvassák, kik rátalálnak
és úgy suttogják döbbenve, egymásnak.
”Valahol szörnyű vihar lehetett…
S a viharban egy nemzet elveszett…!”
További versek Wass Alberttől
Wass Albert: Így jó élni! idézete gyakran eszembe jut, ha apró-cseprő gondokon elszomorodom. Mert miért is nyavalygok én, amikor „Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra.”? Gyorsan elszégyellem magam és már is helyre áll a lelkem békéje.
Wass Albert: Őszi csokor verse egy újabb őszi vers a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakjától.
„Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen.” Ezekkel a szavakkal kezdődik Wass Albert: Vágy és öröm című idézete.
Wass Albert: Az összetartás erejéről szóló írása az író saját tapasztalatain nyugvó történet megfontalandó gondolatokkal az összefogásról.