Site icon Virágot egy mosolyért

Szilveszteri és új évi babonák, szokások

A szilveszter és az új év első napjának szokásai összefonódnak. A misztikus napok babonáinak, hagyományainak célja, hogy az új esztendőre egészséget, szerencsét, boldogságot és bőséget varázsoljanak.

Szilveszteri és új évi babonák

Az év utolsó napja, december 31-e, I. (Szent) Szilveszter pápa tiszteletére kapta a Szilveszter nevet. Szilveszter a hírnevét nem is annyira saját magának, mint római birodalom akkori uralkodójának, Nagy Konstantin császárnak köszönheti. Nagy Konstantin Szilveszter pápa munkássága alatt több nagy tettet is végrehajtott, ami a kereszténység történetének fontos mérföldköve lett. Többek közt felhagyott a keresztények üldözésével, intézkedései az egyházat egyenesen az állam első intézményévé emelték.

Az óév-búcsúztatás, az új év kezdete hasonló módon történik az egész világban. Fontos elem a zajkeltés, amelynek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. A szerencse- és bőséghozó praktikák is szinte minden országban megtalálhatók, de abban eltérést találunk, hogy hol mi hozza meg a szerencsét.

A régi görögök szilveszter éjjelén ünnepelték Dionüszoszt, a bor istenét. Az ünnepségeken egy kosárban tartott csecsemő szimbolizálta a termékenységet, az újjászületést.

Egy középkori babona szerint érdemes szilveszterkor önmérsékletet gyakorolni, mert ha nem falunk fel mindent, akkor az új esztendőben sem fogunk semmiben sem hiányt szenvedni. Régen a szilvesztert bővedestnek hívták, hisz ezen az estén majdnem mindenki bővelkedett az ételekben. Mindenki megpróbálta biztosítani erre a napra a legfinomabb falatokat, a bőséget. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

Az országban többfelé sütöttek rétest, hogy a gazdagságot ezzel nyújtsák hosszúra. Sok háznál mandulaszemet főztek a lencsefőzelékbe. Ha a mandulát megtalálta az eladó sorban lévő leány, akkor a következő esztendőben bekötötték a fejét.

Az új év első napján tilos volt veszekedni, orvost hívni és házi munkát végezni. Azt tartották, hogy amit az első évben teszel, az végig kísér az egész éven. Kora reggel friss vízben mosakodott az, aki egészséges akart maradni. Aki reggel a kútról elsőnek merített vizet, az „„elvitte az aranyvizet” és egész évben szerencsét remélhetett.

A szilveszteri és újévi szerencse-jelképek: a kéményseprő, négylevelű lóhere és a patkó, az ételek közül pedig a lencse és a malac. A növények közt is találunk szerencsehozókat, boldogságvarászlókat és  pénzteremtőket.

Hogy hatnak az ételek a szerencsénkre? Mit ehetünk és mit nem?

A szilveszter éjszakájához sokféle népi hiedelem kötődik. A szilveszterkor fájó fog arra figyelmeztet, hogy az óévben elmulasztott dolgokat nem szabad az újévben tovább halasztani. Egy babona szerint, ha az eladó sorban lévő lány szilveszter éjszakáján egy darab pirított kenyeret tesz a hóna alá, megálmodja, leendő urának a nevét.

Az éjféli pezsgőbontásnál is érdemes pár praktikát kipróbálni. Ha az egymástól távol lévő szerelmesek egy kis pezsgőt öntenek a földre miközben egymásra gondolnak, már meg is tették az első lépést ahhoz, hogy egész évben együtt maradjanak. A földre öntött pezsgő azt is jelenti, hogy egész évben „dőlni fog a lé”, vagyis az újévben jó anyagiakra számíthatunk. 

Exit mobile version