Szent István király, eredeti nevén Vajk, a magyar történelem legnagyobb alakjai közé tartozik. Ő az a vezető, aki a magyar törzsek vándorló népéből erős keresztény királyságot hozott létre, amely a középkori Európa részévé vált. István szilárd alapokat fektetett le, amelyek meghatározták a magyar nemzet sorsát és helyét a történelemben.
Szent István származása és megkeresztelése
István herceg 975 körül született Esztergomban, a magyarok nagyfejedelme, Géza és Sarolt erdélyi hercegnő gyermekeként. Eredeti neve Vajk volt, amit Istvánra (latinul Stephanus) cseréltek, amikor megkeresztelkedett.
Az István név a görög Sztefanosz névből, illetve ennek latin változatából, a Stephanusból származik. Jelentése: koszorú, megkoszorúzott. A kereszténységben I. István királyunk védőszentje az első keresztény vértanú lett, aki a szenvedéseiért elnyerte az örök életben Isten koszorúját, De már Géza fejedelem is az István nevet kapta megkeresztelkedésekor a német-római császártól, I. Ottótól.
István megkeresztelése a kereszténység felvételének jelképe volt, amelyet apja, Géza már elkezdett, de fia tette teljessé. István ezzel nemcsak a keresztény hit felé nyitott, hanem azt is felismerte, hogy a kereszténységhez való csatlakozás megerősíti pozícióját Európa többi uralkodója között.
I. István trónra lépése, megkoronázása
István trónra lépése nem volt zökkenőmentes. Apja halála után a hatalomért versengeni kellett Koppánnyal, aki a régi pogány hagyományok szerint István apjának özvegyét, Saroltot akarta feleségül venni, és ezzel megszerezni a hatalmat. István azonban, felesége, Gizella bajor hercegnő és a keresztény magyarok támogatásával legyőzte Koppányt. Ez a győzelem nemcsak a trónját biztosította, hanem egyértelműen jelezte, hogy a kereszténység és a nyugati államszervezet felé vezető út a jövő Magyarországának útja.
A keresztény királyság megteremtése
Államalapítónk már fiatalon, apja halála után fejedelem lett és 1001. január 1-én (az akkor érvényes Julián naptár alapján 1000 karácsonyán) az esztergomi Vár-hegyen koronázták királlyá. A Róma-Bizánc erővonalak mentén kellett megtalálnia a helyes politikai irányt. A magyar vezérek közül Gyula és Bulcsú még a bizánci kereszténységet vették fel. Sőt, a feltételezések szerint Géza hitvese, Sarolt is a görög-keleti egyház tagja volt. Az, hogy István a pápától, II. Szilvesztertől kapott koronát, egyértelművlé tette, hogy István az apja nyugati orientációjú politkáját folytatja.
Szent István rangját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy felesége, az első magyar királyné, Luidolf Gizella bajor hercegnő II. Henrik német-római császár huga volt. Esküvőjüket a Kölni dómban tartották, ami Németország a második, és a világ harmadik legmagasabb temploma.
Szent István egyik legfontosabb intézkedése a keresztény egyház megszervezése volt Magyarországon. Az országban püspökségeket és érsekségeket alapított, amelyek biztosították, hogy a keresztény hit elterjedjen és megerősödjön. A tíz püspökségből álló egyházszervezet kialakításával István nemcsak a hitet, hanem az oktatást és a kulturális fejlődést is elősegítette.
Első királyunk és felesége, Gizella házasságából három lány és két fiú született. István legnagyobb bánatára mindkét fiát túlélte. Ottó már kis gyermekként meghalt. A később szintén szentté avatott Imre herceg nevelésére a velencei születésű Gellértet kérte fel. Később Csanád püspökének nevezte ki, aki nem csupán számos hívet szerzett a katolikus egyház számára, székesegyházat építtetett, de gondoskodott a papok utánpótlásáról is, illetve alaposan átszervezte az egyházmegyét.
Szent Imre herceghez intézett intelmei közel ezer év távlatában is értéket közvetítenek és megállják a helyüket.
Államalapítás
Az államalapítás részeként István bevezette a nyugati típusú törvénykezést is. Két törvénykönyvet is kiadott, amelyekben a keresztény erkölcs és a társadalmi rend alapelveit rögzítette. E törvények nemcsak a közrend fenntartását szolgálták, hanem a magántulajdon védelmét, a keresztény hit védelmét és a szegények támogatását is biztosították.
István életének egyik legfájóbb tragédiája fiának, Imrének korai halála volt. Imre herceg, akit István trónörökösnek nevelt, egy vadászbalesetben vesztette életét, ami súlyos csapást jelentett a király számára. István ekkor egy hosszú, fájdalmas időszakot élt át, mivel nem maradt közvetlen utódja, aki folytathatta volna művét. Halála előtt az országot és annak sorsát Szűz Mária oltalmába ajánlotta, ezzel megerősítve a keresztény hit és az ország jövője közötti szoros kapcsolatot. Az 1038. augusztus 15-én elhunyt el.
István szentté avatása és öröksége
I. István királyt halála után 45 évvel, 1083 augusztus 20-án avatták szentté I. László (Szent László) király kezdeményezésére Szent Imrével és Szent Gellérttel együtt. Ezzel a magyar kereszténység alapítójaként és védelmezőjeként örökre a nemzet szellemi örökségének részévé vált. Szent István napja, augusztus 20-a, a magyar államalapítás és a nemzeti identitás egyik legfontosabb ünnepe lett, amelyet mind a mai napig nagy tisztelettel és ünnepélyességgel tartanak meg.
Szent István király nemcsak Magyarország első királya, hanem az ország lelki és politikai alapjainak lerakója is volt. Bölcsessége, vallásos meggyőződése és vezetői képességei révén a magyar népet Európa szerves részévé tette, és biztosította, hogy Magyarország keresztény királyságként éljen tovább. Emléke és tanításai ma is iránymutatóak, és a magyar történelem meghatározó fejezeteként élnek tovább. Az ő műve a keresztény magyar állam, amely több mint ezer év távlatából is erős alapot biztosít a magyar nemzet számára.
Szent István egyetlen ránk maradt ábrázolása a Koronázási paláston található, amit felesége, Gizella hímzett már jóval István megkoronáza után. Gizella királyné a miseruhát elkészülte után a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozta, ahol később a hagyományos koronázópalásttá vált. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.
A Szent Jobb az államalapító királyunk, Szent István természetes úton mumifikálódott jobb keze. Kalandos történetű nemzeti ereklyénket a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik. 1989 óta államalapításunk ünnepén, augusztus 20-án ünnepi szentmisét követően Szent Jobb-körmeneten körbeviszik a bazilika környéki utcákban.
Korhű formában újult meg 2020-ban az impozáns Aranyvonat, az ereklyeszállító kocsi, amely Szent István halálának 900. évfordulójára készült 1938-ban. A Szent Jobbot szállító Aranyvonat elkészülte után három évig járta az országot, azonban a második világháború alatt megsemmisült. Az öt év alatt elkészült kocsi a Szent István Napok alatt a Kossuth téren, utána pedig a Vasúttörténeti Parkban látható.
Minden év augusztus 20-án – I. István szentté avatásának évfordulóján országszerte Szent István napi rendezvényekkel emlékezünk államalapítónkra.
Szent István legendái
Szent István, az államalapító király alakja legalább annyira fellelhető a legendákban, mint fiáé, Szent Imréé. Élete és tettei körül számos történet született, amelyek az évszázadok során formálták és alakították a királyról alkotott képet. A kereszténység meghonosítójaként és a magyar nép védőszentjeként tisztelték. A csodás elemek és a szentség körüli történetek erősítették a vallásos áhítatot és a király iránti tiszteletet.
Legismertebb legendái:
- A koronázás csodája: A legenda szerint István koronázásakor egy angyal szállta meg, és a fejére helyezte a koronát, ezzel szentesítve uralmát. Ez a történet az isteni szentség jelével ruházta fel a királyi hatalmat. Istvánt nemcsak királyként, hanem Isten által választott vezetőként is ábrázolja.
- A pogány felkelések leverése: István küzdelmét a pogányság ellen gyakran csodás eseményekkel társították. Például, amikor a pogányok támadtak, a király imádkozott, és az ég villámlással és mennydörgéssel válaszolt, elűzve az ellenséget.
- A Szent Korona legendája: A Szent Korona eredetével kapcsolatban számos legenda született. Egyesek szerint az angyalok hozták. Ez a legenda a korona szentségét és különleges erejét hangsúlyozza.
- A csodás gyógyulások: István sírjánál is számos csodás gyógyulás történt, hasonlóan fiához. Ezek a történetek erősítették a király szentségét és a hozzá fűződő népi hitet.
Ezek a legendák több forrásból származnak:
- Gesta Hungarorum: Anonymus krónikája számos legendás elemet tartalmaz István életéről.
- Hartvik püspök élete: Hartvik, István kortársa, számos történetet jegyzett fel a királyról, amelyek gyakran a csodás elemeket hangsúlyozták.
- Népi hagyományok: A népmesék és balladák is őrizték István alakját és történeteit, továbbadva azokat generációról generációra.
Szent István emlékezetével szerte az országban találkozhatunk, ezekből a helyszínekből válogattam most.