A Kiskarácsony, nagykarácsony kezdetű dalt minden magyar felnőtt ismeri, de a kiskarácsony és nagykarácsony kifejezések tartalmával már sokan bajban vannak.
Kiskarácsony és nagykarácsony ideje
Nagykarácsonynak december 25.-ét hívjuk, kiskarácsony pedig nem más, mint újév napja, azaz január elseje.
Karácsonykor (nagykarácsonykor) Jézus Krisztus születésére emlékezik a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét tartják. A karácsony latin neve: Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése). A keresztényeknél a karácsony a második legnagyobb ünnep a változó dátumú húsvét után.
A nyugati kereszténység december 25-én, a keleti január 7-én ünnepel. A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben. A születés dátumát évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. Az ortodox keresztényeknél szintén december 25.-e a dátum, de a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re.
Karácsony napját négyhetes adventi (Úrjövet) időszak előzi meg, ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. Az ünneplés december 24-én a szentestéve veszi kezdetét. Régi hagyomány szerint ekkor virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, ezért maradt fenn a halételek fogyasztása.
A katolikusok három szentmisét tartanak. Az éjféli mise Jézus (az Ige) örök születését, a hajnali pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise ezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli.
A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyéről.
A katolikus templomokban karácsonykor betlehemi jászolt állítanak. A szokás Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be.
A karácsonyfa-állítás a 17. századtól, német területről terjedt el, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől szokásos. A hagyományos magyar paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték, a kántálás és a vacsora.
A kiskarácsony, nagykarácsony című betlehemes pásztordalt Kodály Zoltán gyűjtötte a Nógrád megyei Palotáson 1922-ben.
Kis karácsony, nagy karácsony dal szövege
Kis karácsony, nagy karácsony
Kis karácsony, nagy karácsony,
Kisült-e már a kalácsom?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg melegébe.Kis fenyőfa, nagy fenyőfa,
Kisült-e már a malacka?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg melegébe.Jaj, de szép a karácsonyfa
Ragyog rajta a sok gyertya.
Itt egy szép könyv, ott egy labda.
Jaj de szép a karácsonyfa!Kis karácsony, nagy karácsony,
Van-e kolbász a padláson?
Ha nincs a kolbász a padláson,
Nem ér semmit a karácsony.
Kezem, lábam, jaj, de fázik,
Csizmám sarkán jég szikrázik.
Ha szikrázik, hadd szikrázzon,
Azért van ma szép karácsony!Béke szálljon minden házra,
Kis családra, nagy családra!
Karácsonyfa fenyőága,
Hintsél békét a világra!Nagykarácsony éjszakája,
Krisztus születése napja,
Szűz Mária édesanyja,
Mely gondosan ápolgatja.